Brüsszel végül Ruandát szemelte ki a célra, és a kis közép-afrikai állam igent mondott – természetesen némi pénzek reményében. Elvégre Törökország évente 3 milliárd eurót kap azért, hogy eltartsa a szír migránsokat. Líbiában is szép pénzt fizet Olaszország és az Európai Unió azért, hogy a parti őrség ne engedje hajóra szállni az Európába készülő migránsokat. Ha pedig mégiscsak hajóra szálltak, akkor ne érjék el a nemzetközi vizeket.

Miközben a bevándorló afrikaiak száma egyre csökken Olaszországban, addig a migránsveszélyre hivatkozó szélsőjobboldali párt, a Liga népszerűsége állandóan növekszik. 2016-ban 181 ezer migráns érkezett Líbiából Olaszországba, de tavaly már csak 23 ezer. A csökkenés nem véletlen: Líbiában hatékonyan akadályozzák azt, hogy az Európába vágyakozó afrikaiak eljussanak Itáliába.

Erről még Matteo Renzi baloldali kormánya állapodott meg nem is annyira a líbiai kormányzattal, hanem azokkal a milíciákkal, melyek a tengerpartot ellenőrzik. Mindettől függetlenül Matteo Salvini népszerűsége töretlenül növekedett, így végül belügyminiszter lett. Ebben a minőségében elérte, hogy Olaszország immár 1 millió euróra is megbüntetheti azokat a hajóskapitányokat, akik migránsokat hoznak Líbiából. Salvini népszerűségét kihasználva át is akarta venni a hatalmat, de elbukott. Ezért Brüsszelt okolja mondván: ők gáncsolták el, mert szembeszállt az Európai Unió migránspolitikájával.

Csepp a tengerben

Az Európai Unió már régóta arra törekszik, hogy minimálisra csökkentse a bevándorlást Afrikából – ez derül ki az ENSZ menekültügyi hivatalának elemzéséből, melyet a New York Times ismertet. A lap szerint az Európai Unió mindinkább az ausztrálok bevándorlási politikáját követi, amely arra irányul, hogy az ország határain kívül hozzanak létre offshore bevándorlóközpontokat.

Ilyenek működnek is Líbiában és Nigerben – siralmas eredménnyel. Júliusban egy bombázás során negyvenen meghaltak Líbiában, amikor egy migránsközpontot ért támadás. Kiderült, hogy az ott vegetáló afrikaiaknak semmilyen kiútjuk sincs. Nigerben – Macron francia elnök támogatásával – hozott létre egy másik központot az Európai Unió, ám mindössze 1000 migránst fogadtak be – ami egy csepp a tengerben. Ruandában is csak 500 főről van szó, akiket addig tartanának ott, amíg be nem illeszkednek a helyi társadalomba, vagy vissza nem küldik őket az anyaországukba. A tárgyalások még folynak, ám a New York Times szerint hetek kérdése, és szignózzák a papírokat.