Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A legnagyobb tétel a tárca nélküli miniszterhez tartozó állami társaságok tőkeemelése és pótbefizetése, erre költik az uniós programoktól áttett 55 milliárdot. Ezen kívül annyi látszik, hogy a költségvetési törvényhez képest több pénzt kapnak dologi kiadásokra az egyetemek, a múzeumok és az Országos Közegészségügyi Intézet is. Az előadóművészeti szervezetek (azaz a színházak) kerete személyi juttatásokra egy milliárddal, „egyéb működési célú kiadásokra” 1,8 milliárddal, „egyéb felhalmozási célú kiadásokra” 4 milliárddal nő. Emellett kétmilliárddal emelik a nagycsaládosok személygépkocsi-beszerzési támogatását.
Külön kormányhatározat alapján a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság magyar–szlovák társrendezéséhez jövőre 1,3 milliárd, 2021-ben 1,86 milliárd forintot kap a Miniszterelnökség. A magyarországi helyszínek Budapest, Veszprém, Szeged és Debrecen, a sportinfrastruktúra-fejlesztési feladatokat Bardóczy Gábor, a kézilabdaszövetség tao-igazgatója koordinálja kormánybiztosként.
A kormány támogatja, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség az Európai Labdarúgó-szövetségnél (UEFA) megpályázza a 2022. vagy 2023. évi férfi labdarúgó-Európa-liga döntő megrendezését, és erre a nemzetközi sportszervezet által megkívánt garanciát vállal. Itt pénzösszegről még nincs szó, azzal akkor foglalkoznak, ha sikerül megnyerni a pályázatot.
A Lezsák Sándor által vezetett Lakitelek Népfőiskola 2021-22-ben 12 milliárdot kap, hogy „a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat központjaként” megújuljon. Megvalósulhat a „Lakitelek Népfőiskola Hungarikum Liget beruházás” és – ha a Magyar Turisztikai Ügynökség egyetért – a Hungarikum Hotel.
Összesen másfél milliárd jut a Budapest XIII. kerületi Karmelhegyi Boldogasszony templom és rendház felújítására és egy egykori szerzetesről elnevezett Marton Marcell Emlékház létrehozására.
A Budapest XVII. kerületi Rákosmenti multifunkcionális csarnok felépítésére az eredetileg kiutalt 6,5 milliárdhoz most 4,8 milliárd forintot tettek hozzá.
A Budapesti Operettszínház „szakmai feladatainak ellátása, új művészeti koncepciójának megvalósítása és zavartalan működése érdekében” egymilliárd pluszt kap, 2021-től pedig évi 680 milliót.
A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház komplex fejlesztésére idén négy, jövőre hét, 2021-ben ötmilliárd forint többlet jut, aminek része egy új onkológiai központ létrehozása.
Mindez csak egy része a Magyar Közlöny egyetlen, szerda esti számában megjelent költségvetési átcsoportosításoknak, ami jelzi, hogy a kormány szinte szabadon alakíthatja át az országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt.
