Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Megerősítette Ursula von der Leyen szóvivői szolgálata, hogy Várhelyi Olivért jelölik a következő bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős posztjára – írja a BruxInfo. A brüsszeli szakportál emlékeztet: szerdán született döntés a román biztosjelölt személyéről, Adina Valean pedig – az első jelölthöz, a jogi szakbizottságban elutasított Ariana Plumbhoz hasonlóan – a közlekedésért felelhet majd. Így pedig Várhelyinek maradt a bővítés.
Az új jelöltek, így Magyarország mostani EU-nagykövete esetében az összeférhetetlenségről november 12-én dönthet az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI), a testület Twitter-oldalára kitett poszt szerint az utána következő két napot még fenntartják esetleges pótmeghallgatások számára. Ezt követően jöhetnek a szakbizottsági meghallgatások – Várhelyit a külügyi bizottság hallgathatja meg -, ezeknek még nincs időpontja. Ha a jelöltek ezt az akadályt is sikerrel veszik, a bizottság egészéről fog szavazni az Európai Parlament. Ennek időpontját egyelőre nehéz megjósolni, mivel Von der Leyen a briteket is felszólította, hogy jelöljenek valakit biztosnak – az Egyesült Királyságban azonban épp szerdán kezdődött el hivatalosan a választási kampány.
Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója azt írja Twitter-oldalán, hogy a kérdésben az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kell határoznia, ha pedig ez nem sikerül, akkor az EP-é a döntés joga.
Biztos a bővítés?
Bár Várhelyit már rögtön a kormány első jelöltjének, Trócsányi Lászlónak az elutasítása után jelölte Orbán Viktor miniszterelnök, a portfóliót mégis csak most erősítették meg. Korábban felmerült, hogy bár a kormány kimondottan szerette volna ezt a területet a Magyarország által delegált – ám nem Magyarországot képviselő – biztosnál tudni, végül mégis mást kap. Ezt még most sem lehet kizárni, mivel az EP-ben sok képviseli véli úgy, hogy nem lehet egy olyan ország politikusára rábízni azt, hogy a csatlakozás jogállamisági feltételeit kérje számon a tagjelöltektől, amely ellen épp eljárás folyik a jogállamisági normák megsértése miatt.
