Aggasztó Ankara politikája

A jövőbeli portfóliója országai közül a Nyugat-Balkánról beszél először pontosabban. Kiemeli: a célja a strukturális és intézményi reformok erősítése, különös tekintettel a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra, a civil társadalmak erősítésére.

Mindent megtesz azért, hogy a lehető leggyorsabb időn belül megkezdődjenek a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával – teszi hozzá. Ezzel arra utal, hogy miközben az Európai Bizottság úgy tartja, a két ország már megérett a csatlakozási tárgyalásokra, a tagországok vezetői ezt nem támogatták, legutóbbi októberi csúcstalálkozójukon vétózták ezt meg.

Azt is kiemeli: a régió országai közötti jó kapcsolat is fontos eleme a csatlakozásnak, ezért mindent megtesz azért, hogy – Josep Borrellel, az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együttműködve – jó viszony alakuljon ki Szerbia és Koszovó között.

Törökország következik: "nem fordíthatunk hátat az elmúlt időszakban történt negatív fordulatoknak", mondja, és sorolja is: a Szíria elleni támadás, a ciprusi olajfúrás mind aggasztó fejlemények.

Keleti szomszédainkkal hosszú távú stratégia kialakítását célozza a következő, jövő tavaszi keleti partnerség csúcs előtt. Azerbajdzsánnal pedig az energetikai együttműködést kell erősíteni.

Majd Ukrajna segítéséről beszél, szerinte minden eszközt fel kell használni a segítésre, a helyzet stabilizálása érdekében.

Várhelyi bemutatkozik

A kommunista Magyarországon születtem, szüleimet üldözték az 1956-os, brutálisan levert forradalom után – kezdi Várhelyi. A képviselők megnyerésében tökéletes bemutatkozás.

Majd karrierjével folytatja, amely tulajdonképpen több mint húsz éve egy dolog körül forgott: "erős és sikeres Európát építeni, amelyből mindenki profitál" – fogalmaz.

Európa építése nem választás a nemzeti és közös érdekek között, hanem a közös értékek megtalálása – folytatja, és arról beszél, hidat szeretne építeni az uniós intézmények között.

"A sorsunk összefügg a szomszédainkéval" – tér rá jövőbeli feladatára, a bővítés és szomszédságpolitika területére. Tennünk kell azért, hogy a különbségek csökkenjenek, érvényesüljenek a jogállami alapelvek és a folyamat során senkit ne hagyjunk hátra – teszi hozzá.

Egyes partnerek előrehaladnak, mások távolodnak – sorolja a csatlakozásra váró országokat, majd a szomszédokat is. Ezért a stabilitás érdekében fontos az egyes országok megkülönböztetése – folytatja.

Kezdődik a háromórás faggatás

David McAllister, a külügyi bizottság elnöke köszönti a résztvevőket, ezt követően Várhelyi Olivér 15 perces bemutatkozó beszéde következik. Majd pontos menetrend szerint 11 óráig kérdezik a képviselőt, a bizottság két magyar tagja, Gyöngyösi Márton jobbikos és Gál Kinga fideszes képviselő valamikor a harmadik órában kerül sorra.

A meghallgatás célja a személyes függetlenség, a szakmai felkészültség és a kommunikációs képesség felmérése – sorolja a bizottsági elnök. Itt követhető:

Leginkább a stílus

Az Európai Parlament ma három biztosjelöltet hallgat meg, Várhelyi Olivér kezdi a sort. A Politico megjegyzi: leginkább az lesz a feladata, hogy megnyerje a képviselőket.

Várhelyi: Egy álmom válna valóra

A meghallgatás hivatalos menetrendje szerint Várhelyi Olivér már válaszolt a képviselők írásbeli kérdéseire, a 11 oldalas dokumentumot pedig mindenki elolvashatja az Európai Parlament honlapján. Ebben a magyar biztosjelölt hitet tett a függetlensége mellett, és leszögezte, hogy "nem kér és nem fogad el utasítást egyetlen kormánytól vagy intézménytől sem". Annyit még elárult: egy álma válna valóra, ha ő lehetne a bővítési biztos.

Az írásbeli válaszairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Szoros menetrend az Antall József épületben

A meghallgatás a menetrend szerint reggel 8 órakor kezdődik az Európai Parlamentben, ráadásul annak az Antall József volt magyar miniszterelnökről elnevezett szárnyában. Először a külügyi szakbizottság elnöke, David MacAllister szólal fel, majd Várhelyi Olivér negyedórán át vázolhatja elképzeléseit. Ezután először a frakciók képviselői, majd az egyéni képviselők kérdezhetik a biztosjelöltet, aki a meghallgatás végén még egyszer szót kap.

Orbán Viktor szürke eminenciása

Tapasztalt diplomata, kemény tárgyalópartner és a nagyközönség számára teljesen ismeretlen – így jellemeztük Várhelyi Olivért a róla szóló portrécikkünkben.

Hosszú volt az út idáig

Nem Várhelyi Olivér volt az első jelöltje a magyar kormánynak az Európai Bizottságba. Orbán Viktor eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert szerette volna a poszton látni, akit Ursula von der Leyen bizottsági elnök el is fogadott, csakhogy az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlenség miatt nem engedte tovább a meghallgatására. Ezután került elő Várhelyi Olivér neve, aki eddig Magyarország EU-nagyköveteként dolgozott. Nála már nem merült fel az összeférhetetlenség gyanúja, így most az EP-képviselők előtt bizonyíthatja alkalmasságát.