Ma Magyarországon minden negyedik ember úgy hal meg, hogy azt az ország fejlettsége nem indokolja, és életmódváltással, szűréssel megmenthető lenne. Más európai uniós állampolgárokhoz képest a magyarok átlagosan négy évvel rövidebb ideig élnek, az egészségügyi rendszer finoman fogalmazva is átalakulásra szorul – hangzott el a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozóján, ahol gazdasági szakemberek, kórházigazgatók és a kormányzat képviselői keresték a választ arra, hogyan léphetne szintet a magyar egészségügy.

Jaksity György

MTI / Kovács Attila

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke például arról beszélt, hogy a nemrégiben átadott Puskás Arénánál jobban megérné az egészségügyre költeni, mert a stadion az év nagy részében üresen áll, míg a kórházakról ez nem mondható el. Szerinte évente 30 ezer ember életét lehetne megmenteni úgy, hogy növelik az egészségügyre fordított közkiadások arányát, ezzel nemcsak az élettartam, hanem az egészségben, munkában eltöltött évek száma is nőne. Kiemelte, hiába a gazdaság bővülése, ha az egészségügyre arányaiban, a GDP-hez viszonyítva nagyjából ugyanannyi jut, mint a ’90-es években, 6,6 százalék. A világon a legtöbb pénzt, a GDP 20 százalékát az Egyesült Államok költi az egészségügyre, ennek ellenére az ottani várható élettartam megegyezik a magyarokéval.

A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Banai Péter Benő azzal egyetértett, hogy a magyarok egészségi állapota nem túl jó, valóban magas az egyébként elkerülhető halálozások aránya Magyarországon, és még mindig sokan vesztik életüket daganatos, szív- vagy érrendszeri megbetegedésben. „Az egymillió cukorbeteg országa vagyunk, és ez az életmódunkból származik” – mondta. A kormányzati tevékenységek közül a stadiont ő sem felejtette el megemlíteni,

a Puskás Arénába a múlt héten minden jegy elfogyott

– szólt ki Jaksity Györgynek, majd szóba hozta a mindennapi testnevelés órák bevezetését az iskolákban, a tanuszodák, egészségparkok létesítését. Nem zárta ki, hogy kötelezővé tenne a kormány bizonyos szűrővizsgálatokat azoknál a betegségeknél, ahol a korai felismerés életet menthet. Azt az államtitkár nem árulta el, hogyan szankcionálnák, ha valaki mégsem megy el az ellenőrzésre.

Mindenről a kórházigazgatók tehetnek?

Magyarországon kimagaslóan magas az átlagos kórházi tartózkodási idő, Banai Péter Benő szerint ezen is változtatni kell, akárcsak az orvos-beteg találkozások gyakoriságán. Problémaként említette az államtitkár az egészségügyi intézmények adósságát, ezért részben a struktúrát, részben a kórházi vezetőket okolta, úgy fogalmazott,

a kórházvezetők arra hivatkozva, hogy az egészségügy minden pénzt megér, olyan tartozásokat halmoznak fel, amit aztán közpénzből kell kiegyenlíteni.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke erre úgy reagált, kétségtelen, hogy van felelőssége a menedzsmentnek, de

az kizárt, hogy ne tudnák megugrani a lécet.

Szerinte a kórházak adóssága csúcsot fog dönteni az év végén, ennek több oka is van:

• minden drágul,
• az intézmények küzdenek az árfolyamingadozással
• és a hiányzó munkaerő problémájával.

Utóbbi miatt a kórházak olyan bérspirálba kerülnek, aminek nincs meg a fedezete a finanszírozásban. Ficzere Andrea szerint kevésbé van hiány orvosból és egészségügyi szakdolgozókból, sokkal inkább kellenének műszaki, gazdasági szakemberek, informatikusok.   

Abban egyetértett az államtitkárral, hogy a finanszírozásban ne a kapacitás számítson, hanem a teljesítmény.

Banai Péter Benő

MTI / Kovács Tamás

Lázár gyorsan mindenkit megnyugtatott

A konferencián részt vett Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztos, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki rögtön azzal nyitott, szeretne mindenkit megnyugtatni, semmiféle ambíciója nincs az egészségügy területén, egyetlen ambíciója van, hogy egészséges maradjon.

„Én nem abba a folyóba akarok belépni, amelyikbe politikustársaim belépnek mostanában” – jelentette ki, utalva az esetleges kórház-bezárásokról mostanában megjelent sajtóhírekre. Szerinte

ahhoz kéne politikai bátorság, hogy végre szembenézzünk azzal, kétezer euróért nem fogunk jó orvost kapni.

Állítása szerint négy évvel ezelőtt azt javasolta a kormánynak, hogy kezeljék külön az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetését,

egy jó orvos fizetése 1,5 és 5 millió forint között van, nem szabad a homokba dugni a fejünket, a tudást sokkal jobban kellene megfizetni.

Mint mondta, a kormányülésen javaslatával alulmaradt, mert attól tartottak, hogy „mit mondanak majd a katonák, a tanárok, a rendőrök”.

Túry Gergely

Itt is beszélt arról, hogy noha az állam lehetőséget ad az emlőszűrésre, az erre jogosultak alig fele vesz ezen részt. Szerinte az államnak úgy kellene ösztönözni az egyes szűréseken való részvételt, hogy aki nem megy el, az után a munkaadónak magasabb járulékot kelljen fizetnie.

Tudom, hogy egy ilyen lépés megtétele nagy vitát váltana ki

– tette hozzá.

Megismételte azt a javaslatát is, hogy a 2020 után születettek már ne tudjanak dohányárut vásárolni. Kiemelte, Magyarországon évente 700 milliárd forint megy el cigarettára, minden évben 50 ezer új daganatos megbetegedést találnak, ebből 10 ezer tüdődaganat, aminek kialakulása a dohányzással függ össze.

A Miniszterelnökséget korábban vezető miniszter azt sem titkolta, hogy hiú ábránd azt hinni, van ideális és optimális egészségügyi rendszer a jelenlegi biztosítási rendszer mellett. Szerinte egy új közegészségügyi rendszert kellene felépíteni, mert

aki ma Magyarországon jómódúnak számít, annak nem biztos, hogy a jelenlegi közegészségügy minden igényét ki tudja elégíteni.

A háziorvosi szolgálatban is több lehetőség van, „mint amennyit ki tudunk nyerni belőle” – mondta – hozzátéve, ha a 8 ezer magyar háziorvossal sikerülne megállapodni, azzal nagyban lehetne javítani a magyar egészségügy helyzetén.  

(Kiemelt képünkön Lázár János a HBLF csúcstalálkozóján 2017-ben.)