„Példátlan a helyzet, a mostani koronavírus-járvány sokkal súlyosabb gazdasági következményekkel járhat, mint a 2002-2003-as SARS-veszedelem. Vuhan és környéke az egyik legfontosabb kínai ipari központ, ennek zárlat alá vonása nagyon érezteti hatását” – vélekedett Nicholas Lardy Kína-szakértő, a washingtoni Peterson Nemzetközi Gazdaság Intézet elemzője. A számok is alátámasztják Vuhan jelentőségét: a városban 11 millió ember él, a helyi ipar 2018-ban 224 milliárd dollárral – 1,6 százalékkal – járult hozzá a kínai GDP-hez, az 500 legnagyobb amerikai cég közül pedig több mint háromszáznak vannak közvetlen termelési kapcsolatai a településsel. Vuhanban tavaly 320 millió turista fordult meg, s a vendégek 357 milliárd dollárnyi pénz költöttek.  

Az elemző szerint a decemberben útjára indult, súlyos tüdőgyulladást okozó koronavírus-járvány még csak a kezdeteknél tart, és várhatóan még jó ideig emelkedni fog a fertőzöttek száma. „A kórházak túlzsúfoltak, arra sincsenek eszközök, hogy minden betegen elvégezzék a szükséges teszteket. Sokkal több betegre számítok” – idézte Lardyt a The New York Times című amerikai napilap.

AFP / Hector Retamal

Már látszanak a jelek

A tőzsdei árfolyamok alakulása és az olajár változása már mutatja, hogy az üzleti életre is hatással van a vírus: az árfolyamok inkább lefele, mint felfele mozognak, s rosszul teljesítenek az idegenforgalomban érdekelt cégek, illetve azok a luxusipari vállalatok, amelyek jórészt a gyorsan bővülő kínai középosztálynak köszönhetik forgalmuk emelkedését. Ahogy lassulni látszik a kínai ipar, úgy esik az olajár. „A piacok nagyon érzékenyen reagálnak a Kína olajszükségleteinek a változására. Bár Kína naponta 13,5 millió hordó olajat használ, ami jóval kevesebb, mint az amerikai 20,5 milliós fogyasztás, az árat alapvetően a kereslet alakulása mozgatja. S Kína igényeinek növekedése jóval nagyobb, mint az USA-é: évi 5,5 százalék körül van, míg az USA 0,5 százalékon áll” – írja elemzésében az oilprice.com olajipari portál.

A szaklap szerint tovább rontja a helyzetet, hogy nemcsak a kínai ipar által támasztott kereslet csökkenése okoz aggodalmat, hanem az is, hogy a járvány miatt elrendelt intézkedések legjobban azokat a szektorokat sújtják, amelyek jelentős szénhidrogén-felhasználónak számítanak: a hazai és nemzetközi légiközlekedést, valamint a közúti forgalmat. A Goldman Sachs előrejelzése szerint csak az utazási korlátozások miatt naponta 260 ezer hordóval csökken a világ olajfelhasználása, s ebből 170 ezer hordó esik a kerozinra. Ha elhúzódik a járvány, a szakértők szerint akár hordónként 40 dollárra is zuhanhat az olajár a mostani 60 dollár körüli szintről.

AFP / STR

Csökkenő GDP

A Kína középső részén található Vuhan, illetve a várost körülvevő Hupej tartomány zárlata – itt mintegy 60 millió ember él – valamint az országon belül hozott intézkedések – a holdújévi szabadság meghosszabbítása, a szórakozóhelyek jó részének bezárása, a tömegközlekedés korlátozása – a GDP-növekedés lassulását eredményezi. A kínai GDP alakulása viszont komoly hatással van az egész világ gazdaságára is, az elemzők azzal számolnak, hogy a világgazdasági növekedés az idén 0,3-0,5 százalékkal lehet kisebb az eddig előrejelzettnél. Erre egyébként már volt példa: 2002-ben, amikor a SARS-járvány pusztított az országban egy negyedév alatt 11,1 százalékról 9,1 százalékra lassult az éves szintre kivetített bővülési ütem. A SARS becslések szerint 40 milliárd dollárjába került a világnak, s a járvány 0,1 százalékkal vetette vissza a világ GDP-jét.

Az eddigi tapasztalatok azt is megmutatták, hogy a gazdasági gondok leginkább a szomszédos országokban jelentkeztek, a SARS-járvány idején is Kína és a többi ázsiai ország szenvedte el a legtöbb kárt. A SARS és a többi veszélyes járvány azt is bebizonyította, hogy elsősorban a szegényebb országok járnak a legrosszabbul a tömeges fertőzésekkel. Egy 2018-ban készített tanulmány szerint egy globális influenzajárvány 720 ezer embert ölne meg világszerte, s 500 milliárd dolláros kárt okozna. A szegényebb országokban 1,6, a fejlettekben pedig 0,3 százalékkal csökkente a GDP.

MTI / AP / Hszinhua

Rövid távú a hatás

A korábbi járványok tapasztalatai alapján ugyanakkor az is valószínűnek, tűnik, hogy a kedvezőtlen hatások nem lesznek tartósak. 2003-ban – a SARS eltűnte után – néhány hónap alatt stabilizálódott a gazdaság és helyreállt a korábbi növekedési ütem. „Úgy véljük, a mostani járványnak komoly hatása lesz, ám ez sem lesz tartós” – mondta az Oxford Economics elemzője, Louis Kuijs.

Az elemző véleményét támasztja alá az a grafikon is, amelyet a Marketwatch.com nevű portál tett közzé, s amelyből kiderül, hogy az utóbbi évek járványai legfeljebb féléves periódusra fékezték le a világgazdaságot, s az éves adatok már komoly javulásról tanúskodtak. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a mostani járvány hatásait még nem lehet pontosan megjósolni, azok komolysága leginkább attól függ, kialakul-e valódi világjárvány, milyen lesz a halálozási arány, s mennyi ideig húzódik el az egészségügyi válság.