Van egy harca a mindenkori magyar kormánynak, amit egyszerűen nem tud megnyerni: a készpénz visszaszorítása a mindennapi életből. Ennek érdekében már számos terv született, elég, ha csak az utóbbi pár évet nézzük: illetéket kell fizetni, ha hozzá akarunk férni a bankszámlára érkezett fizetésünkhöz, jön az azonnali átutalás, amikor akár éjszaka közepén is pár másodperc alatt a másik számláján lesz a pénz, de bevezették a szuperállampapírt is, születési nevén a Magyar Állampapír Pluszt, csak ne a párnacihába tároljuk a pénzünket.

Az elszántság magyarázata egyszerű: egyrészt jelentős költségei keletkeznek ebből az államnak, például készpénzkezelés, -gyártás, illetve -szállítás miatt. Másrészt a „párnacihában” lévő pénz nem forog, azaz nem pörgeti a gazdaságot. Az eredmény azonban egyelőre nem látszik, hiszen az MNB legfrissebb, januári adatai szerint minden eddigit felülmúló összegen, 6627 milliárd forinton ültek a magyarok.

És bizony más adatok szerint is jelentős a lemaradásunk a fejlettebb országokhoz képest: amíg Magyarországon nagyjából csak a bolti fizetések 26-27 százalékánál használnak plasztikkártyát, addig a skandináv államokban ez már bőven 90 százalék felett van. A helyzet ábrázolására ezt már Antony Cahill, a Visa európai régiókért felelős ügyvezető igazgatója mondta a hvg.hu-nak. Igaz, nyomban hozzátette: eközben vannak pozitívumok is, hiszen globális összehasonlításban is az egyik legmagasabb például a hazai plasztikkártyás fizetéseken belül az érintés nélküli tranzakciók aránya.

Antony Cahill

Máté Péter

Ugyanakkor Cahill szerint ők is azt tapasztalják, hogy mind a kiskereskedelemben, mind a vállalati életben nagy szerepet játszik a készpénz. Mint mondta, bár Budapest jól el van látva POS terminálokkal (ezt az állam is támogatja pályázatokkal), de vidékre menve „már láthatók a hiányosságok”. Ez persze egyfajta üzleti lehetőséget is jelent a Visának, hiszen amíg Nyugaton már alig-alig van olyan vállalkozás, amelynek fel lehet ajánlani a bankkártyaelfogadó terminálokat, addig Magyarországon még lehet előrelépni - tette hozzá egyből.

Kell az állam is

„Rendszeresek a megbeszéléseink a kormányzattal és pénzintézményi partnereinkkel” – mondta Cahill arra a kérdésre, hogy miként lehetne előrelépni. Szerinte ugyanis csak az együttműködéssel lehet olyan projekteket elindítani, amilyen például Velencében is működik: ott, ha valaki Visa-kártyával fizet, akkor az összeg egy kis része visszavándorol egy alapba, amiből történelmi emlékhelyek restaurálását tudják elvégezni. A tervek szerint három év alatt 100 ezer eurót, azaz mai árfolyamon mintegy 33 millió forintot gyűjtenének össze.

De akár a tömegközlekedésben is van potenciál: Londonban például nyílt fizetési rendszer van, azaz bankkártyával is lehet a beléptetésnél jegyet venni, nem kell hozzá külön feltöltőkártya, árus vagy jegykiadó automata, ami kétségkívül vonzó a turistáknak.

Arra a kérdésre, hogy öt év múlva hol tarthatunk, Cahill azt mondja: ha megvan a politikai szándék és akarat, akkor akár 50-60 százalékra is fel lehet tornászni az eddigi 26-27 százalékot a bolti fizetéseknél. „Sok a jó példa akár Európából is, ahol sikerült komoly eredményeket elérni” – mondta a saját magát karrierbankárnak tartó brit szakember. Ugyanakkor szerinte a készpénz sosem fog eltűnni az életünkből, „sok-sok évig meglesz a maga szerepe”, viszont jelentősen vissza lehet szorítani a használatát.

De akkor mi jön helyette?

Bár az utóbbi évek egyrészt arról szóltak, hogy a különböző startupok, fintech-cégek szépen lassan kiszorítják az úgymond hagyományos szereplőket a piacról, Cahill nem fél ettől. Európában vannak szerinte „a legprogresszívebb fintech-vállalkozások”, ám nem ellenfélként tekint rájuk, hiszen a legtöbben továbbra is a Visa-hálozatát használják, csak épp továbbfejlesztik a rajta elérhető szolgáltatásokat.

Máté Péter

Az pedig idővel a hétköznapi életben is megjelenik: miért ne lehetne, hogy a takarító a munka végén csak a telefonját mutatja fel, az ügyfél pedig csak hozzáérinti a bankkártyáját, és ezzel már meg is történt kifizetés? – tette fel a kérdést Cahill, aki szerint ehhez lényegében csak egy szoftvert kell letölteni.

Vagy miért ne lehetne az, hogy a síelők kesztyűjébe helyezünk egy csipet, és amikor leér a pálya végére elég csak a kezét odatartani a pultnál a fizetéshez? – tette fel a következő kérdést a brit szakember, aki szerint akár egy gyűrűbe is bele lehet helyezni a megfelelő csipet.

Ez persze egyelőre inkább csak a jövő, hiszen a jelent egyértelműen a mobilok jelentik. „Ha egy embert megkérdeznek, hogy mi nélkül nem bírja ki 24 órán keresztül, akkor a legtöbben az okostelefont fogják mondani, nem a pénztárcájukat” – mondta Cahill, aki szerint azért is érthető, hogy a többség ma még mobillal akar fizetni, mert ott egyből meg is jelenik minden adat a képernyőn, ez pedig vonzó plusz információ. Éppen ezért szerinte a következő 5-6 év még mindenképpen a mobilokról fog szólni az e-fizetéseknél.

Az igazán komoly áttörést pedig az 5G hozhatja el a Visa európai vezetője szerint. Azzal ugyanis a dolgok internete (Iot - Internet of Things) is szintet léphet. Eddig nem tudtuk ugyanis igazán kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, ám az 5G segítségével már meglesz a megfelelő infrastruktúra hozzá, hogy például az egyes eszközök megfelelő sebességgel és biztonsággal tudjanak egymással kommunikálni. És mindezzel párhuzamosan természetesen folyamatosan elfordulunk a készpénztől is.