Egész pontosan 4462 beszállítónak tartoztak a kórházak decemberben, amikor a kormány újszerű módon kvázi csődvédelmi eljárást indított, és a beszállítókkal lefolytatandó tárgyalásokhoz kötötte az adósság rendezését – derül ki a hvg.hu által az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (AEEK) kikért adatokból. A közel 4,5 ezer beszállító hatalmas szám, még akkor is, ha köztük minden bizonnyal nem csak vállalkozások vannak, hanem például olyan szakemberek, akik egyéni vállalkozóként nyújtottak valamilyen szolgáltatást (aminek nem kapták meg az ellenértékét). A kormány tárgyalócsapata csak azokkal a beszállítókkal ült le tárgyalni, amelyeknek több mint 100 millió forinttal tartoznak a kórházak, a hírek szerint tőlük azt követelték, engedjék el a tőketartozás 20 százalékát.

A legmagasabb, egy beszállítóra eső tartozás 4,18 milliárd forint volt. Ez akár több kórház több szerződéséből jöhetett össze, ettől függetlenül nagyon komoly összeg, összehasonlításképp: az egyik legnagyobb magyarországi egészségügyi termékekkel is foglalkozó vállalatnak, a GE Hungarynek 2018-ban az egész Healthcare üzletágából 23 milliárd forint bevétele volt. Vagy másfelől megközelítve: még az elmúlt években alaposan elszállt árak mellett is kijön belőle egy kisebb stadion (a DVTK új multifunkciós csarnoka például nem kerül sokkal többe) – ami persze azt is jelenti, hogy egy kisebb stadion árából ki lehet(ne) fizetni a kórházak legnagyobb tartozását.

Túry Gergely

A legkisebb, egy beszállítóra eső lejárt kórházi tartozás 172 forint, ami körülbelül egy olcsó vekni félkilós kenyér ára. Az átlagos, egy beszállítóra eső tartozás pedig 15,2 millió forintra jön ki.

Várnak a pénzükre

Az AEEK ennél részletesebb adatokkal nem tudott szolgálni, mivel „a központi adósságrendezési eljárás lebonyolítása során számla szintű adatokat nem kezel”. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány részéről (Orbán Viktortól kezdve Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszteren át Varga Mihály pénzügyminiszterig) elég konkrét állítások hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a beszállítók túlárazzák a termékeiket, illetve a kórházak ugyanazokat a termékeket mennyire különféle árakon szerzik be. Mivel az AEEK az eljárásban ezek szerint nem gyűjtött be számlaszintű adatokat az intézményektől, csak összesítéseket, felmerül a kérdés, hogy

a kormányban mire alapozzák a kórházak vezetéseit és a beszállítókat kárhoztató kijelentéseket?

Túry Gergely

Mindenesetre a kormány tárgyalócsapata a rendeletben meghatározott február 29-ei határidő előtt lezárta az egyeztetéseket azokkal a beszállítókkal, amelyeknek a legtöbb lejárt követelésük van a kórházak felé. A továbbiakat illetően a rendelet már nem szab meg határidőket, az érintettek most várják a pénzügyminiszter és az emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott felosztási javaslatot a tartozások rendezéséről – mondja a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Egy visszautasítható ajánlat

Rásky úgy tudja, egyik nagybeszállító sem ment bele a kormány által követelt 20 százalékos tartozáselengedésbe, akadnak páran, akik 1-2 százalék engedményt tettek. Egyébként a kormány főtárgyalója az egyeztetéseken minden beszállítónak azt mondta, hogy

a tavalyi adósság természetesen ki lesz fizetve.

A kormány a szükséges pénzt lényegében teljes egészében rendelkezésre bocsátotta 2019 végén: a 67 milliárdos össztartozásból 49 esik a nagybeszállítókra, és ebből ugye lejönnek azok az engedmények, amelyeket néhányan tettek.

Túry Gergely

Azok a beszállítók, amelyek engedtek, ezt vélhetően azért tették, hogy megőrizzék a „barátságos” viszonyt, különösen, mert a kabinet a beszerzések központosítására készül – véli Rásky –, aki „faragatlan” támadásnak értékeli a játékszabályok menet közbeni megváltoztatását. A beszállítók általában véve értetlenül állnak a kormány viselkedése előtt, a magyarországi árak (legalábbis ami az orvostechnikai eszközöket illeti) nem magasabbak a környező országokban tapasztalható áraknál, sőt bizonyos esetekben kimondottan alacsonyak azokhoz képest. Vagyis szó sincs rendszerszerű túlárazásról. Ráadásul a beszállítók az egészségügyi életmentésben elengedhetetlen termékeket gyártanak és forgalmaznak.

Az egészségügy működése múlik a beszállítókon

Mivel a kormány végső soron kifizeti a kórházak tartozását, Rásky az egész eljárást „tesztelésként” értékeli, ami máris komoly bizalomvesztést okozott a beszállítók körében, sokan fontolgatják, érdemes-e egyáltalán ilyen bizonytalan környezetben folytatniuk a tevékenységüket. Ha a kormány valamikor a jövőben komolyan beleállna a beszállítók csuklóztatásába, és tényleg nem biztosítana forrást a lejárt tartozások kifizetésére, az az egészségügy megbénulását okozhatja. Egy beszállító ebben a helyzetben első körben követelheti a kórháztól, hogy rögtön fizesse ki a készenléti raktárában tartott termékek árát, onnantól pedig csak azonnali fizetésért cserébe szállít bármit is. Ha ezt elég sokan meglépik, jelentős zavarok keletkezhetnek az ellátásban. A külföldi nagybeszállítók kivonulhatnak az országból, a termékeik magyarországi forgalmazását külső cégekre, disztribútorokra hagyva. Szlovákiában pár évvel ezelőtt ez a helyzet állt elő, az eredmény a termékek drasztikus drágulása lett, és maffiaszerű viszonyok alakultak ki az egészségügyi termékek piacán – mondja Rásky.

A kormány vélhetően nem erre a forgatókönyvre készül, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette:

többé nem termelődhet adósság a kórházaknál.

Miniszterei, Varga Mihály és Gulyás Gergely pedig nyilatkozataikban mintha kész tényként kezelnék, hogy nem is fog. Rásky szerint nem világos, miből táplálkozik az optimizmusuk. Januárban ugyanis a kórházak 8,5 milliárd forinttal növelték a tartozásukat, ami március végére, az adósságrendezés ellenére is várhatóan 25-30 milliárd lesz. Az adósságrendezésről szóló kormányrendelet az egészségügyben végrehajtandó strukturális átalakítások alapjait is lefektette, de nem látszik, hogy ezekből bármi megvalósult vagy egyáltalán elindult volna.

Nemhogy jogi nonszensz lenne, de a legalapvetőbb jogelveket rúgná fel a kormány, ha valóban nem fizetne ki teljesített szerződések alapján fennálló követeléseket (illetve nem biztosítana erre forrást költségvetési intézményeknek) – jó hallani, hogy ez komolyan fel sem merült. Innentől viszont kérdés, hogy akkor mégis mi szükség volt az egész „adósságrendezési” eljárásra, beleértve a nagybeszállítókkal való egyenkénti megbeszéléseket. A beszállítók csuklóztatása szempont lehetett, és nyilván a választóknak így el lehet mondani, hogy a kormány intézkedik (továbbá, hogy „gonosz multik”).

A kormány a helyén van

A kormány gyakorlatilag minden szereplőt hibáztat a kórházak évről évre menetrendszerűen újratermelődő adóssága miatt, egyet kivéve. Az még egyszer sem hangzott el, hogy a kormánynak egész egyszerűen több pénzt kellene a területre fordítania. Pedig az Európai Unió országai közt Magyarország a GDP-jének arányában keveset költ az egészségügyre – ugyanakkor például sportra és vallásra kiemelkedően sokat. Az egészségügyi szerkezeti átalakítás ugyebár napirenden van, de azért nem árt szem előtt tartani, hogy a szerkezet nem most lett olyan, amilyen, és a Fidesz sem most került kormányra.

Mindemellett tagadhatatlan, hogy a kórházak gazdálkodása és az egészségügyi beszerzések környékén koránt sincs minden rendben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019 közepén tette közzé a teljes egészségügyet átfogó jelentését, amelyben többek közt megállapította, hogy az intézményeknél jellemzően nincs megfelelő minőség- és költségmérés, sok a gazdálkodási szabálytalanság, alacsony az átláthatóság. Az egészségügy így, ahogy van, nem fenntartható. Az ÁSZ aztán novemberben a külön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működésében is komoly hiányosságokat állapított meg.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január elején kartellezésért többször több százmillió forint bírságot szabott ki nagy egészségügyi beszállítókra, köztük a GE-re és a Siemensre. Itt érdemes megjegyezni, hogy ha egyes egészségügyi beszállítók valamilyen szabálytalanságot követnek el (például kartelleznek, és ezzel megrövidítik az intézményeket és a költségvetést, a miniszterelnök szavaival: „extraprofitot” szereznek), az a GVH-ra tartozik, nem az egészségügyért felelős miniszter dolga a körmükre nézni, ahogy Orbán Viktor sugallta sajtótájékoztatóján. Rosszabb esetben, ha bűncselekmény (vesztegetés) gyanúja merül fel, a rendőrség lehet illetékes, esetleg az adóhatóság – de továbbra sem Kásler Miklós vagy Varga Mihály.