Zöld gazdaságot akarunk, nem zöld pártokat

A lehetséges válaszok sora ugyan kevesebb pontból áll, de azok annyival keményebb feladatok – nem mintha bármi újdonság lenne. A gazdasági növekedést szolgáló monetáris politika (Matolcsyra néz Parragh), a hatékony – és a mostaninál olcsóbb – bankrendszer (Csányira néz), és zöld politika – zöld pártok helyett.

Azért nem minden rózsaszín Parragh szerint se

Mik a kihívások? – teszi fel a kérdést Parragh, és egy sűrűn teleírt diát mutat. A vagy 25 elemet mutató listán az első helyen a koronavírus van, felmerül a munkaerőhiánytól az európai országok eltérő fejlettésén át át az árfolyammozgás is.

Európa elvesztette vezető szerepét a világban – folytatja.

Felmérik a vállalkozások körében a koronavírus hatásait

Sokszor ütközünk ellenállásba – idézi fel Parragh azt, amit a miniszterelnöknek szokott emlegetni. Az ellenállást szerinte a végrehajtás szintjén lehet érezni, nem a kormánynál, például a szakképzés esetén.

Aztán folytatja a sikerek sorát, most a Széchenyi Kártya programmal, amelyet 20 év óta minden kormányon sikerült átvinni. Négy év alatt 57 százalékkal bővült a hitelkihelyezés, csak tavaly 350 milliárd forintot adtak a vállalkozásoknak.

Most egy olyan programon kezdtek dolgozni, amely arról szól, hogyan lehet a koronavírus hatásait csökkenteni. Nehéz feladat, mivel egyelőre nem lehet tudni ezeket a hatásokat, mindenesetre felmérték már a vállalkozások körében a problémákat.

A koronavírusnál talán komolyabb probléma a munkaerőhiány, amelyre reagálni kell – képzésben. Ezért valamennyi képzést a piac igényeihez kell alakítani – folytatja Parragh.

Sikerek sora. Vagy mégsem?

Parragh a kormány és a jegybank gazdaságélénkítő lépéseit is dicséri, így például a kata vagy a kiva bevezetését, az adóregisztrációt, az online pénztárgépet vagy az MNB hitelprogramjait. De kiemeli a vállalati vitarendezés átalakítását is.

A teljes körű kamarai regisztráció és az adatbázisok összekötése is fontos fejlemény az elnök szerint, aki úgy látja, félelmetes, milyen sok adat van az állam birtokában, amit ha közhitelessé tennénk, az komoly eszközt jelenthet.

Parragh háta mögött eközben egy olyan dia látszik, amely a fenntartható növekedés feltételeit sorolja – az MKIK szerint. Kérdés persze, hogy mennyire lehet sikernek nevezni például a nyelvoktatást vagy a szakképzést. Korábban maga a kamarai elnök volt, aki kritizálta a rendszert, amelyet ő maga javasolt – most arról beszél, abban nincs rossz, hogy sűrűn követik egymást a változások.

Parragh azzal viccelődik, az OTP lassan bevásárolhat a Deutsche Bankba

Parragh László kezdi a sort, ő – ahogy 2001 óta minden alkalommal – a német gazdasággal veti össze a magyar helyzetet. Rámutat azonban egy fontos változásra: amíg korábban a német gazdaság gyorsabban tudott kilábalni a válságból, 2012 óta a magyar gazdaság erőteljesebb növekedést tud felmutatni.

Németországot persze nem kell temetnünk – hívja fel a figyelmet a kamara elnöke –, hiszen ugyan lassú a GDP növekedése, pesszimista az üzleti hangulat és a bankszektor is gyengélkedik (itt Csányi Sándorra néz, és azzal viccel, lassan eladó lesz a Deutsche Bank), de az innovációnak bajnoka az ország.

Arról is vita van a németeknél, hogy a koronavírusra hogyan reagáljanak, legyen-e gazdaságélénkítés.

Aztán a magyar "modellváltásról" beszél, amelynek egyik eredménye az export növekedése, de a csökkenő államadósság és a robusztus növekedés, a fegyelmezett költségvetés is. Emlékeztet: korábban választási években a hiány 8-10 százalékra szaladt fel, 2010 óta erre nincs példa. A kormány dicsérete itt nem ér véget: a teljesítményorientált és ösztönző az adórendszer Parragh szerint, és arra is felhívja a figyelmet, hogy megvalósul a kormány azon célja, hogy tíz év alatt egymillió munkahely teremtődik a gazdaságban.

Az idő mindig minket igazol

– folytatja, kiemelve, egy csomó területen – például a migrációban is – először elutasítja az EU, aztán mégis elismeri, hogy igaza volt a kormánynak. Odaszúr az Európai Bizottságnak is, amely Magyarországot elítélte 2015-ben, most meg ugyanolyan helyzetben a görögöket támogatja. (Hozzátehetjük persze: az EU akkor Magyarországnak is felajánlott segítséget, ám feltételéül azt tette, hogy a kormány fogadja el az uniós irányt a migránsválság kezelésében.)

Igazi sztárparádé

Az esemény igazi sztárparádé: itt van a kormány több tagja, például Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Bártfay-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter, de Csányi Sándor OTP-elnököt és Nagy Mártont, a jegybank alelnökét is láttuk – a sajtó jól elszeparált helyéről.

Lassan kezdődik az év gazdasági eseménye

Több száz gazdasági vezető előtt tartja meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos gazdasági évnyitóját. Az eseményt a koronavírus ellenére, mégis annak árnyékában szervezik, hiszen mostanra világossá vált: ha nem is tudjuk, milyen mértékben, de mindenképpen hatással lesz a járvány az idei gazdasági teljesítményre. Ennek fényében érdekes, hogyan elemzi a helyzetet a szintén hagyományos felszólalói kör. A köszöntőt Parragh László, az MKIK elnöke tartja, őt Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke követi, végül Orbán Viktor miniszterelnök szólal majd fel.