Nagymértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma 2020-ban az előző évihez képest – írja a Népszava.

A lap a jelentkezési adatokat ismertetve azt írja,

az idén 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly.

A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a mostani: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben.

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. Azonban a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-zal, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-zal, a Szegedi Tudományegyetemre 1800-zal, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén.

Ez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent.

A kisebb egyetemeken még rosszabb az arány, a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.

A lapnak Nahalka István oktatáskutató azt mondta, a jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni. Szerinte tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, illetve csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább.

Nahalka szerint az is szerepet játszhat, hogy a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányban szorulnak ki az oktatási rendszerből.