Folyamatos bevételi rekordok után a koronavírus-járvány miatt mélyponton vannak a budapesti fürdők – írja a Világgazdaság. Az üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. új vezérigazgatója, Szűts Ildikó arról nyilatkozott a lapnak, hogy

az előző évi forgalom 40 százaléka lehet csak az idei, ami 3-4 milliárdos veszteséget jelent.

Az elmúlt években 20 milliárd forint értékű beruházást önerőből finanszírozó cégnél a likviditásmenedzselés lett volna az év kihívása a Covid-19 nélkül is. Az előző vezetés ugyanis nem hitelből finanszírozta a kiadásokat. A vezérigazgató szerint ugyanakkor a pénz mostanra mindenképpen elfogyott volna, mert esedékessé váltak különböző kötelezettségek. Példaként a fővárosnak kifizetendő 1,4 milliárd forint osztalékot említette.

Több lábra akarják állítani a BGYH-t

– magyarázta Szűts a lapnak. Nyitnának a belföldi vendégek felé, és bevinnék a fürdőkbe például a magánorvosi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kezeléseket is. Korábban 19 ezer forintot fizettek a külföldiek az egyórás masszázsért, most ötalkalmas bérleteket kezdenek árulni, 37 ezerért.

Szűts az interjúban arról is beszélt, hogy a cég nehéz helyzete miatt a Király fürdő felújítása elmarad. Ez 3,5 milliárd forintos nagyságrendben szerepelt az előző vezetőség tervében, és az alacsony forgalom miatt a vezérigazgató szerint anyagilag soha nem térülne meg. A fürdőt már megnyitni sem tudják – tette hozzá –, mert 2018 óta nincs ÁNTSZ-engedélye.

A Gellért fürdőről Szűts azt mondta: úgy tudják, 2021. december 31-ig üzemel a szálloda, ezért addig a fürdő is nyitva lesz, és majd a hotel épületével együtt újítják fel.

A cég a turizmus további felfutásával számol, de Szűts szerint állagmegóvási oldalról nézve a továbbiakban nem lesz fenntartható a mindennapos nyitvatartás, muszáj lesz időnként leállni. Olyan egyensúlyt és arányokat kell kialakítani, hogy miközben nagyon fontos a turizmusból származó bevétel, senki se érezze úgy, hogy a mennyiség a minőség rovására megy – fűzte hozzá.