OLAF: Magyarországon csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát

OLAF: Magyarországon csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.

Öt eljárást zárt le Magyarország esetében az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2019-ben – derül ki a szervezet most kiadott éves jelentéséből. A hivatal az EU-pénzek nem megfelelő felhasználást vizsgálja, ilyen esetekben ajánlást tehet az Európai Bizottságnak a támogatások visszafizettetésére, a nemzeti hatóságoknak pedig nyomozás lefolytatására.

Magyarország esetében az öt lezárt eljárás közül két esetben tett ajánlást az OLAF büntetésre.

Ezt a listát a románok vezetik, ahol 11-ből kilenc ügyben tárt fel visszaélést a szervezet. Az idei jelentésből nem derül ki, hogy az eljárások közül hányban tették a hatóságok a feljelentést, és hányban más – korábban Magyarország esetében az utóbbi volt a jellemző.

Természetesen nem minden szabálytalan felhasználás jelent visszaélést, ám Magyarország esetében mindkettő aggasztó méreteket ölt. Az OLAF összesítése alapján

2015–2019 között a strukturális és beruházási alapokból kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tettek ajánlást büntetésre

(ez alapesetben a kifizetett pénz visszaszedését jelenti, az összeget aztán más célra felhasználhatja az ország). Ezzel toronymagasan Magyarország az első ezen a listán, a második helyen szereplő Szlovákia esetében 0,53 százalék ez az arány. Az uniós átlag pedig 0,36 százalék – a magyar eredmény tizede.

Az eredmény nem különösebben meglepő, hiszen az OLAF-jelentések évről évre ugyanerre az eredményre jutnak. Sőt, az arány növekszik, hiszen egy évvel korábban még 3,84 százaléknál tártak fel szabálytalanságokat.

Nem meglepő, hogy nálunk zárult a legtöbb vizsgálat (ebben az időszakban 43) a visszafizetésre tett ajánlással – az unió 28 tagországában összesen 235 ilyen döntés született, a második helyen itt a románok szerepelnek, negyvennel.

Szlovákia vezeti azt a listát, amely azt összesítette, hogy a feltárt szabálytalanságok összesen a kifizetések mekkora hányadát érintették. Náluk 21,03 százalék volt ez az arány, nálunk 1,41. Összesen 485 millió eurónyi támogatásnál javasolt büntetést a hivatal, amely 181 vizsgálatot zárt le és 252 ajánlást tett.

Az OLAF-eljárások fényében érdekes, hogy a nemzeti hatóságok (az ügyészség) az ajánlások közül hány esetben emeltek vádat. Magyarországon ez az arány 47 százalék – 18 ügyben nem jutott el idáig az ügy.

Ennek ellenére Magyarországon talán jobban ismerik az OLAF nevét, mint bármelyik más tagországban: a 4-es metró ügye és az Elios-ügy is az OLAF kezdeményezésére indult el, ám amíg előbbinél végtelen hosszúságú ügy kerekedett, utóbbinál az ügyészség rendre elvetette, hogy bűncselekmény történt volna. A kormány az EU előtt azért nem védte meg az igazát, a támogatást ugyan visszavonták, ám azt állami forrással, a magyar adófizetők pénzéből mégis kifizette a támogatottaknak a kormányzat.

Hozzászólások