Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Juliane Kokott főtanácsnok álláspontja szerint nem ellentétes az uniós joggal a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval megadóztatása. Az adó miatt az Európai Bizottság emelt kifogást.
A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot az Európai Unió bíróságának főtanácsnoka szerint. Juliane Kokott ezért azt javasolja a testületnek, hogy ne adjon helyt az Európai Bizottság fellebbezésének, közölte az Európai Unió Bírósága.
A magyar Országgyűlés 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amely szerint a reklámot közzétevőknek (újságok, audiovizuális médiumok, a reklám kihelyezői) a reklám közzétételéből Magyarországon elért évi nettó árbevétel után egy progresszív adótábla (0% és 50% közötti hat adókulcs) szerint kellett adózniuk. A törvényt akkor élesen bírálta a Magyar Reklámszövetség is.
Az adókulcsok helyébe később két újabb lépett, egy 0%-os adókulcs az adóalap 100 millió forint alatti, és egy 5,3%-os adókulcs az ezt meghaladó részre vonatkozóan. Jelenleg a kormány minden esetben 0 százalékos kulcsot alkalmaz – vagyis nem kell az adót megfizetni, de azt nem szüntették meg.
2017. június 30-i és 2016. november 4-i határozatával a Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, mivel azok az „alacsonyan adóztatott” kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Magyarország ezután a Bizottság határozatait megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt.
2019. május 16-i és 2019. június 27-i ítéleteivel a Törvényszék helyt adott a kereseteknek, és semmisnek nyilvánította a Bizottság határozatait, mivel megállapította, hogy a két adószabályozás nem minősül szelektív előnynek, és ennélfogva a kisebb árbevételű vállalkozások javára nyújtott állami támogatásnak. A Bizottság a Törvényszék e két ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.
A csütörtökön ismertetett indítványaiban Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy utasítsa el a Bizottság fellebbezéseit, és hagyja helyben a Törvényszék ítéleteit.
A főtanácsnok indoklása szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval megadóztatása. Kokott álláspontja szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adóalap meghatározása, és az adóteher különböző termelési tényezők és különböző gazdasági ágazatok közötti megosztása.
Kokott főtanácsnok véleménye szerint a lengyel kiskereskedelmi adó sem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. A törvény szerint Lengyelországban a kiskereskedőknek a termékek fogyasztók részére történő értékesítéséből származó havi árbevétele után 17 és 70 millió PLN közötti forgalomnak megfelelő sáv vonatkozásában 0,8%-os, az ez feletti forgalomnak megfelelő sáv vonatkozásában pedig 1,4%-os adót kell fizetniük.
Az ítéletet egy későbbi időpontban hozzák meg. Ez az esetek túlnyomó többségében megegyezik a főtanácsnok indítványával.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.