Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az uniós alapszerződések rendelkeznek arról, hogy az Európai Parlamentnek évente 12 plenáris ülést Strasbourgban kell tartania. Ez azt jelenti, hogy havonta egy hétre Brüsszelből a francia városban költözik az EP. Sok cikk született már ennek a szabálynak az értelmetlenségéről, kezdve a szervezési, szállítási nehézségektől mindezek költségein át a környezetszennyezés mértékéig. Franciaország azonban hallani sem akar arról, hogy lemondjon erről a jogról, sőt, 2011-ben azért perelték a franciák a parlementet, mert a 2012-2013-as ütemtervben az októberi plenárisokat kettébontották és kétnapos üléseket akartak “elszámolni” teljes egészként. A pert a franciák egyébként megnyerték.
Nem most kell eldönteni, de valószínűleg felmerül majd a kérdés, hogy jogi szempontból mi lesz az idei meg nem tartott strasbourgi plenáris sorsa. Eddig ugyanis összesen két ülés volt Franciaországban, még a járvány kitörése előtt. Ezeken kívül a lezárások előtt volt még egy plenáris, de azt Brüsszelben tartották. A járvány miatti korlátozások eredményeként a következő tíz plenáris ülés helyszíne szintén a belga főváros volt. A képviselők távolról vettek részt a napirendi pontok tárgyalásán, és a szavazásokon, illetve a Brüsszelben vagy Brüsszelhez közel élő politikusok személyesen is beültek az ülésterembe. A következő plenáris ülésen ezen a héten lesz, múlt pénteken dőlt el, hogy – bár ismét nagy volt a francia nyomás – Brüsszelben tartják, szintén távrészvétellel. Tulajdonképpen két vörös zóna közül kellett választani, a járvány második hulláma rendkívüli fertőzöttségi adatokat hozott mindkét városban. Sőt, Brüsszel rosszabb helyzetben van, mint Strasbourg, az Európai Parlamentet azonban mégsem zárják be, ahogy nem volt bezárva eddig sem. A belga főváros azonban egyre közelebb kerül a tavaszi lezárásokhoz. Egy televíziós interjúban Frank Vandebroucke egészségügyi miniszter ilyeneket mondott:
nagyon közel vagyunk a cunamihoz
és
többé már nem tudjuk ellenőrizni, hogy mi történik.
100 ezer lakosra az elmúlt két hétben egész Belgiumban átlag napi 605 fertőzött jut. Ez közel 8000 új esetet jelent, a kórházba felvettek száma is közel duplájára nőtt, csakúgy, mint az elhunytak aránya. Jelenleg harmincan veszítik életüket átlagban naponta, ezen belül az idősgondozási központokban az elhunytak aránya 133 százalékkal nőtt. Mindezek miatt Belgiumban pénteken úgy döntött a kormány, hogy szigorításokat vezetnek be hétfőtől:
egy hónapra bezárják az összes éttermet és kávézót, az érintettek állami támogatásban részesülnek,
kijárási tilalmat vezetnek be éjféltől hajnali ötig,
aki teheti, dolgozzon távmunkában, ahol ez nem lehetséges, ott biztosítani kell a biztonságos munkakörülményeket,
este nyolc óta után tilos alkoholt árusítani,
a karácsonyi vásárok elmaradnak,
a családon kívül csak egy személlyel lehet rendszeres kapcsolatot tartani.
A korlátozások ellenére az Európai Parlament eheti napirendjén számos fontos téma szerepel, a képviselők megvitatják a múlt heti uniós csúcs eredményeit, szó lesz az EU-s mezőgazdasági politika jövőjéről, az járványhelyzet hatásáról az oktatásra, erdőirtásról, digitális szolgáltatásokról és mesterséges intelligenciáról is.
