Tízből négy esetben a szavatosság és a jótállás miatt érkezett bejelentés a fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez az elmúlt három évben – olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének összefoglalójában. A fogyasztóvédelmi hatóság megállapítása szerint a vállalkozások átlagosan 40 százaléka tanúsított jogsértő magatartást a jótállást és a szavatosságot illetően. Ilyen lehet az, hogy egy vállalkozás egyáltalán nem, vagy nem megfelelően viselte a jótállási felelősséget, nem állt helyt az általa eladott termék hibájáért a jótállási idő alatt, sem cserére, sem javításra nem volt hajlandó.

Fazekas István

Az elmúlt 17 évben nem sokat változtak a jótállás szabályai, 2021-től azonban új rendelkezések léptek életbe. Ezek egyike, hogy a 2021. január 1-je után megvásárolt, 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre a továbbiakban is egy 1 év jótállás jár, a 100 ezer forintnál drágábbakra azonban 2, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig 3 év. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 200 ezer forintos okostévére januártól 2, míg egy 280 ezer forintos hűtőre 3 év garanciát kell vállalniuk a forgalmazóknak. Szemben a korábbi, jellemzően 1 éves garanciaidővel.

Semmilyen racionális indok nincs amögött, hogy miért pont ezeknél az összegeknél húzta meg a jogalkotó a jótállási idő tartamát

– közölte a hvg.hu-val a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Szerintük „amennyiben a cél az volt, hogy a kereskedőket, gyártókat arra ösztönözze a jogalkotó, hogy minél tartósabb termékeket hozzanak forgalomba, ezzel a szabályozással nem lehet ezt a célt elérni”. Baranovszky György, a FEOSZ vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, ehhez arra lett volna szükség, hogy minél hosszabb jótállási időket határozzanak meg. Az elnök a sávos rendszert feleslegesnek tartja, "azok a cégek ugyanis, amelyek a fogyasztókat eddig is komolyan vették ettől függetlenül, korábban is hosszabb jótállási időt adtak termékeikre".

A Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig attól tart, hogy hirtelen megugrik majd a 99 ezer forintos, 1 éves jótállású, valamint a 249 ezres, 2 éves jótállású termékek száma. Magyarán a kereskedők így próbálják majd alacsonyan tartani a jótállási időket. Haraszti Anikó, az egyesület munkatársa a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy a rendelkezéstől azt várják, kevesebb lesz az elektronikai hulladék, „hiszen a cégeknek megfelelő szervizhálózatot és alkatrészellátást kell biztosítani, ami a készülékek továbbhasználatát jelenti majd”. A fogyasztók eddig is keresték a tartós, javítható fogyasztási cikkeket, és „más-más élettartam várható el egy 250 ezer forintos géptől, mint egy 50 ezrestől, ennek költségét, felelősségét a gyártóknak kell viselniük” – tette hozzá.

AFP

Az áraknál még egy dologra kell ügyelni: a jótállásnál nem a termék eredeti ára számít, hanem az, amennyit a vásárló fizet érte. Vagyis ha valaki akciósan, mondjuk 80 ezer forintért vásárolt egy terméket, amelynek az eredeti ára 160 ezer forint volt, csak egyéves jótállás illeti meg. A Blokkk.com ugyanakkor még egy trükköt említ: előfordulhat, hogy egyes elemeket külön forgalmaznak a kereskedők, a jótállási idő ugyanis termékenként érvényes – vagyis az alacsonyabb ár rövidebb garanciát jelent.

E-mailen is jöhet a jótállási jegy

Szintén változás, hogy a termék eladója elektronikus úton is átadhatja a jótállási jegyet, e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve. A vásárlónak azt legkésőbb a termék átvételét vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia.

Az e-jótállási jegy csak egy lehetőség, nem kötelező – emelte ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki a hvg.hu-nak azt mondta, ennek hatékony működése a vásárlón is múlik. Az e-jótállási jegynek több előnye is van: egyszerűsödik az adminisztráció, a cégeknek kevesebbet kell nyomtatni, a vevőknek pedig nem kell évekig őrizgetniük a papíralapú jótállási jegyeket, továbbá nem kell az ügyfélszolgálaton is sorba állniuk, hogy a jótállási jegyet lepecsételtessék.

Az új rendelkezésben azt is pontosan meghatározták, hogy minek kell rajta lennie a jótállási jegyen:

• a vállalkozás nevének, címének,
• a fogyasztási cikk nevének és típusának, gyártási számának,
• a gyártó nevének, címének,
• a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének időpontjának,
• a jótállás végső időpontjának.

A nyugtát azonban a jövőben is ajánlott megőrizni, arra az esetre, ha a jótállási jegy kitöltése hiányos, például pont a jótállás időtartamát nem írják rá, illetve ha a jótállási jegyet nem kapja meg a vásárló, akkor jogosultságát végső soron a nyugtával is bizonyíthatja.

MTI / Szigetváry Zsolt

Fontos tudnivaló az is, hogy a jótállási határidő akkor indul, amikor a fogyasztási cikket átadják a vásárlónak. Ez azt is jelenti, hogy vásárláskor, illetve internetes vásárlás esetén a termék átvételekor tanácsos ellenőrizni, milyen kezdő jótállási időpont szerepel a jótállási jegyen. És az időtartam végét sem árt már átvételkor ellenőrizni, bár a hibás kitöltés nem csorbítja a vásárló jogait. A súlyosabb termékek házhoz szállításakor is az átadás időpontjától ketyeg a jótállás, erre sem árt figyelni.

Ha nem javítható, cserélni kell a terméket

A rendelet azt is kimondja, hogy ha 30 napon belül nem javítható a garanciális termék, vagy negyedszer is meghibásodik, cserélni kell. Ha cserére valamilyen ok miatt nincs lehetőség, például már kifutott a termék, árleszállítást, újabb javítást pedig köszöni szépen, de nem kér a vásárló, a vételár visszajár.

A fogyasztót nem az érdekli, hogy hány alkalommal javítgathatja a cég a hibás terméket

– kommentálták a változást a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségénél. Szerintük az a lényeg, hogy a vásárló minél hamarabb tudja a már általa kifizetett terméket használni, hibátlanul. Ezért elfogadhatatlannak tartják az új szabály azon pontját, hogy négyszer is vissza lehessen küldeni például egy rossz mosógépet. Baranovszky György úgy látja, ettől még a korábbi rendelkezés is jobb volt, amelynek lényege az volt, hogy a cégeknek törekedniük kellett a 15 napon belüli javításra. Ez az időszak most sokkal hosszabb lett, "rosszabb helyzetbe került a fogyasztó" – fogalmazott, hozzátéve, az lett volna jó, ha maximum 15 vagy 30 napban határozták volna meg a javítási lehetőséget.

Baranovszky György

MTI / Szigetváry Zsolt

A szövetség azt is kifogásolja, hogy nem kérték ki a véleményét a jogszabály megalkotásakor, ahogyan szerinte a nagy piaci szereplőkét sem.

A kereskedelmi szövetség főtitkára, Vámos György viszont arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy az új jótállási szabályokról volt előzetes szakmai egyeztetés az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. „Számos javaslatunkat figyelembe is vették” – írta a főtitkár megkeresésünkre. Vámos szerint a legfontosabb változás a sávos rendszer, de fontos az is, hogy módosítottak a csere folyamatán is. „Ez azért fontos, mivel korábban a 'törekedni kell' szövegezés nyomán számos vita volt a vásárlóval” – emelte ki, hozzátéve, hogy lényeges kérdés, hogy a jótállás gazdája a gyártó, import esetében az első forgalomba hozó. „A vásárlóval szemben ugyan a kereskedő felel, de a gyártó az, akinek feladata a megfelelő háttérről gondoskodni. A cserére szoruló termékekkel is vele kell számolni, a szerviz háttér megszervezése is az ő feladata és felelőssége” – mondta a főtitkár, aki szerint az új rendszer érthető okokból nagyobb teher, „de áttekinthető és világos kereteket szab, ami a vásárló mellett a kereskedőnek és a gyártónak is kedvezőbb”.