Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Három fő feladatuk lesz a világ nemzeti bankjainak a válságkezelésben és a válság utáni időkben – ezzel nyitotta meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB Lámfalussy-konferenciáját. A fő kihívások a következők:
- szorosabb együttműködésre van szükség a kormányok és a jegybankok között,
- a jegybanki mérleg bővítésével több pénzt beletenni a válságkezelésbe,
- az állampapírpiacon keresztül segíteni a gazdaságot.
A korábbi évekkel ellentétben Matolcsy György jegybankelnök nem vett részt a konferencián – ő ezúttal csak a Növekedés.hu-n értekezett arról, hogy Magyarország nem tudott növekedni 2020-ban – pedig ő még így látta tavaly nyáron is.
Az MNB Lámfalussy-díját, amely a monetáris politikában végzett munka elismeréseként jár, idén Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank első embere kapta meg. A magyar sajtótájékoztatókon edződött újságíróknak újdonság lehetett, hogy a díjátvevő beszédében a Monty Pythonra és a Galaxis útikalazura hivatkozva vezette le, mi a jegybankok feladata a válságkezelésben: pénzt adni azért, hogy pénzt vegyenek fel, választ kínálni az életre, a világmindenségre meg mindenre, és folyamatosan azt üzenni:
Ne ess pánikba!
Erős váltás volt, hogy Douglas Adams után a következő beszédben már Hszi Csin-pingtől hallgathattunk idézetet, de nem meglepő – a rendezvényre Pekingből jelentkezett be Ji Gang, a kínai jegybank elnöke. Arról beszélt: Kínában a válság alatt a jegybank fő feladata a reálgazdaság támogatása és a bankoknak adott iránymutatás most, de abban is segítenék az ország vezetőit, hogy a zöld gazdasági céljaikat elérjék.
Ezek után következett az online panelbeszélgetés arról, hogy miként változnak a jegybankok feladatai a járvány után.
Jacques de Larosière, az IMF volt vezérigazgatója és a francia jegybank volt elnöke arról beszélt: a mostani válságban a nemzeti bankok gyorsan léptek, így alapvető szerepet játszottak abban, hogy ne omoljon össze egy gazdaság sem. A jegybankok a gyakorlatban a fiskális politika ügynökei lettek, annyi pénzt pumpáltak a gazdaságba most – magyarázta. Ebben csatlakozott hozzá Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja is. Azonban Lariosiere arra is figyelmeztetett:
a válság után át kell majd gondolni, jó-e, hogy a jegybankok minden kormányzati költekezést támogatnak, akkor is, amikor minden hiánycélt elengedtek.
Az is problémát okozhat, ha a túl alacsony infláció és a nullához közeli vagy épp negatív kamatok hosszú ideig maradnak meg – tette hozzá. Ha azt mondjuk a befektetőknek, hogy tíz év múlva is alacsonyak lesznek a kamatok, azzal azt üzenjük nekik, hogy nem nagyon lesz növekedés.
William English, a Yale Egyetem professzora úgy látja: túlságosan a mostani válság sem változtatta meg a monetáris politika szerepét. A megszokottaktól eltérő döntéseket láthatunk a világ jegybankjaitól – ilyenek például a még tovább csökkenő kamatok –, de még nem egyértelmű, hogy ezek sikeresek lesznek-e.
És egy ilyen helyzetben, amikor a kormányok és a jegybankok együttműködése egyre szorosabb, arra is figyelni kell, hogy az intézményrendszer szabályai védjék a nemzeti bankok függetlenségét – tette hozzá. De szerinte az is kihívást jelent most a jegybankok számára, hogy elmagyarázzák a médiának és a gazdasághoz annyira nem értőknek is, hogy mi a döntéseik magyarázata és célja.
