643 milliárd euró, azaz 4,4 százalék volt 2019-ben a kulturális ágazat és a kreatívipar hozzájárulása az uniós GDP-hez, ám 2020-ban a koronavírus-válság miatt legalább 30 százalékkal, másképpen fogalmazva 199 milliárd euróval csökkent a bevételük.

A jelentés szerint ez nagyobb visszaesés, mint amit a turizmus elszenvedett (27 százalék), csak a légiipar esett nagyobbat (31,4 százalék).

A visszaesés szinte mindenkit érintett: a világhírű Louvre múzeumon túl a mozihálózatokat, a színházakat és a közösségi kultúra valamennyi fórumát. Számokban kifejezve: az előadóművészek bevételei 90, a zeneiparé 76 százalékkal estek vissza, miközben a filmipar, a média, a tévétársaságok 20-40 százalék közötti visszaesést tapasztaltak. Egyedül a videojátékipar volt az, amely erősödni tudott, mégpedig 9 százalékkal.

A jelentés szerint a helyreállást azt is nehezíti, hogy amíg az iparban könnyebb az újrakezdés, ez a kulturális ágazatban sokkal nehezebb, mert a színházakban próbálni kell az előadások előtt, a nagy koncertkörutakat pedig jó előre meg kell szervezni, ami a mostani bizonytalan helyzetben szinte lehetetlen feladat.

És hiába nyitnának meg a mozik és a koncerthelyszínek, egy nemrég készült másik felmérés szerint az emberek 46 százaléka legalább egy évig, 21 százalékuk pedig több évig is félne ilyen eseményre menni.

Éppen ezért a jelentés készítői szerint létfontosságú lenne, hogy az EU, illetve a tagállamok támogassák a kulturális és kreatívipart, és ösztönözzék, hogy magánberuházások is megvalósuljanak a szektorban.