Nem csak a kormány szélsőséges nézeteit, államigazgatási gyakorlatait is osztja Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere. A független polgármester a 2019-es választásokon nyerte el a városvezetői széket, országos ismertségre pedig 2021. március 15-e után tett szert.

A szabadságharc emlékére elmondott beszédét a YouTube-ra is feltöltötték, Heinczinger értelmezésében március 15-e azt üzeni, hogy foglalkozzunk többet a gyerekeinkkel, meséljünk nekik a történelmünkről, nézzünk velük régi filmeket. Ugyanakkor vigyázni kell, mert nem lehet akármilyen az a film: a polgármester szerint

csak olyat lehet, amiben még nem afrikaiak az európai királyok, és nem választanak minduntalan saját nemükből párt maguknak a főhősök sem.

Heinczinger szerint ma is szabadságért folyik a harc, csak a módszerek változtak, és családnak állítják be a legfurcsább dolgokat. „Fel sem lehet sorolni, hányféle nemet találtak már ki, pedig olyanból csak kettő van: a férfi meg a nő.”

„Úgy döntöttem, hogy csak akkor kerülhetnek közzétételre…”

Heinczinger polgármestersége során a legtöbb vitát nem annyira nyilatkozatai, hanem a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), az egyéb településrendezési eszközök tervezett módosításai, illetve azokkal összefüggésben egy kosárlabdacsarnok tervezett felépítése váltotta ki. Pedig ezek az ügyek még az előző önkormányzati vezetés idején indultak el.

nagymaros.hu

Maguknál az ügyeknél talán még több felháborodást vált ki, hogy sok nagymarosi úgy érzi, a polgármester nemhogy nem foglalkozik a lakók véleményével, tájékoztatni sem tájékoztatja őket. Kritikusai szerint a helyzet csak rosszabb lett a veszélyhelyzet kihirdetése óta – a veszélyhelyzet alatt ugyanis a polgármesterek egy személyben gyakorolják a közgyűlések jogait is.

Az biztos, hogy Heinczinger Balázs a nagymarosi önkormányzat újságjában kerek-perec megírta: „Havilapunkhoz egyre több különféle kérdést és véleményt megfogalmazó írás érkezik, ahogy a helyi Polgármesteri Hivatal fontos kapacitásait is lekötik az úgynevezett »civil közérdekű adatigénylések« sora, mivel több lakosunk élénken érdeklődni kezdett a közügyek iránt. […]

Úgy döntöttem, hogy a jövőben az újsághoz beérkező írások csak akkor kerülhetnek közzétételre, amikor az azokban megfogalmazott kérdésekre adott válaszok is.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a szerkesztőségek laptulajdonosoktól való függetlenségének jogszabályi követelménye az önkormányzati kiadványokra is vonatkozik. És ezzel nehezen fér össze, ha a polgármester feketén-fehéren deklarálja, milyen döntéseket hozott a megjelenő cikkekkel kapcsolatban. Még ha a gyakorlatban a nagymarosi újság nem kivétel, hanem inkább a jellemző működés példája.

Miért pont ott, és mi lesz, ha megépül?

Az ellentétek elsődleges forrása, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzat által támogatott Cédrus Művelődési és Sport Egyesület kosárlabdacsarnokot kívánnak építeni egy dunaparti területen. A terület azonban közpark minősítésű, így nagyon alacsony a beépíthetősége, sportcsarnokot pedig egyáltalán nem lehet ott elhelyezni. Vagyis az építkezéshez módosítani kellene a terület besorolását, legalábbis azt a részét, ahol az építmény állna.

Az önkormányzat egy füst alatt több más helyen is módosítaná az építési szabályzatot és egyéb településrendezési eszközöket. Mivel a módosítások természetvédelmi övezeteket is érintenek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) is érintett, amely még 2020 közepén több ponton kifogásának adott hangot a javaslatok miatt. A DINPI olyan problémákat talált, hogy a terveken egyes helyeken pontatlanul vannak a területek jelölve, továbbá egyes ökológiai területek besorolásának változtatása is aggasztotta a nemzeti parkot.

A helyiek egy nem elhanyagolható részét (az aláírásgyűjtéseken több száz szignó jött össze) aggasztja, hogy az önkormányzat, illetve a Cédrus közparkban építkezne, nem értik, miért pont ott akarják felhúzni a csarnokot, és nem máshol, hiszen akad a településen rozsdaövezet is, ráadásul a központhoz közelebb. Kíváncsiak lennének egyebek mellett arra is, ki és miből fogja finanszírozni a működést.

Heinczinger Balázs

YouTube/Dunakanyar Hírek

Ráadásul állítólag a polgármester szeretné, ha az önkormányzat valahogy el tudná adni a területet az egyesületnek – erre jelenleg jogilag nincs lehetőség, a kormány ugyanis azzal a feltétellel adta át pár évvel ezelőtt, hogy nem lehet továbbadni.

Heinczinger Balázs polgármester a hvg.hu-nak

nem kívánt nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, amiről csak akkor akar beszélni, ha lezárult.

Fontos hangsúlyozni, hogy a sportcsarnok még az előző önkormányzati vezetés projektje, az engedélyezési terveket is ők készíttették. A Cédrus pedig nem valami kirakategyesület, 20 éve létezik, és van köze a kosárlabdához, 50 igazolt játékossal rendelkező kosárlabda szakosztálya van. 2017-ben pedig átvették az általános iskola U16-os fiú csapatát – a csapat versenyeztetésének költségeihez járul hozzá az önkormányzat.

Nagymaros lehetne az aktív kikapcsolódás központja

A tervezett kosárlabdacsarnok jó helyen lenne a kijelölt területen a Felsőmezőn, sőt ott lenne a legjobb helye – mondja a hvg.hu-nak Petrovics László, aki a 2019-es országgyűlési választásokig vezette Nagymarost, és aki elkezdte a csarnok előkészítését.

A sportcsarnok nem csak Nagymarosnak épülne, Verőcétől Ipolydamásdig a környező települések lakói számára is könnyen elérhető lenne. A csarnok pedig csak az első lépés lenne, további fejlesztésekkel Nagymaros lehetne a sportos, aktív turizmus központja a Dunakanyarban.

Petrovics László mind a csarnok tervéről, mind Nagymaros dunakanyarbeli szerepéről egyeztetett Rétvári Bencével, aki akkoriban az Emmi államtitkára volt, illetve Guller Zoltánnal, a turisztikai ügynökség vezetőjével,

és az elképzelést pozitívan fogadták.

A Cédrus csak a tao-támogatás miatt jött be a képbe

A terület közpark, nem lehet eladni, a kormány ezzel a feltétellel adta az önkormányzat birtokába. Soha nem is volt szó arról, hogy az egyesület megkapná a területet. Az épület valóban a Cédrus birtokába kerülne, de a terület nem.

Igaz, hogy a terület jelenleg részben Natura2000 besorolású. De csak azért, mert ott valaha a folyó volt – mondja Petrovics László. Voltaképpen az erőműrehabilitáció során feltöltött folyópartról van szó, valójában a Natura2000-es besorolásnak semmi alapja nincs. Az önkormányzat már régebben jelezte a hatóságnak, hogy ki kellene venni, ezt akkor el is fogadták – állítja Petrovics László.

Az eredeti elképzelés szerint maga az önkormányzat épített volna sportcsarnokot, de tao-támogatást csak egyesületek vehetnek igénybe. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy a projektet átadja a Cédrusnak, a 30 százalékos (300 millió forintos) önrészt azonban beleteszi. A helyzet azóta annyit változott, hogy most már a sportfejlesztések költségének 100 százalékára igénybe lehet venni tao-támogatást, így az önkormányzatnak nem kell állnia az önrészt sem.