A 2019-es 2,2 százalékról 2,4 százalékra nőtt a hadi kiadások aránya a globális GDP-ben, összességében közel kétezer milliárd dollárt költöttek erre a célja. "Kijelenthetjük, hogy a pandémiának nem volt komoly hatása a katonai kiadásokra" – mondta a Deutsche Welle tudósítójának a Stockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI munkatársa. Diego Lopes da Silva gyorsan hozzátette: "érdekes lesz megfigyelni, hogy idén is fennmarad-e ez a tendencia".

A nagyhatalmak költöttek a legtöbbet fegyverekre tavaly is: öten közülük (USA, Kína, India, Oroszország és Nagy-Britannia) az összkiadások 62 százalékát jelentik. Az amerikaiak egymaguk a világ katonai kiadásainak negyven százalékát költik el.

Bár Washingtonban orosz fenyegetésről beszélnek, de Moszkva visszafogta a katonai kiadásait, éppúgy mint Brazília. A kínaiak viszont dinamikusan nyomulnak előre ezen a téren is. 26 éve folyamatosan növelik a katonai kiadásokat, és stabilizálták a második helyüket a világban. Mindezzel együtt meg sem közelítik az Egyesült Államokat, mely tavaly 778 milliárd dollárt költött katonai célokra. Ez 4,4 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.

Donald Trump előtt az Egyesült Államok hadicélokra relatíve egyre kevesebbet költött. Barack Obama visszafogta a katonai kiadásokat, Trump viszont folyamatosan emelte azokat, és a NATO-tagállamokat is felszólította: teljesítsék a szövetség előírásait, melyek szerint legalább a GDP 2 százalékát szánják katonai célokra. Trump nyomására sok NATO tagállam növelte is hadi kiadásait – szép jövedelmet garantálva ezzel az amerikai hadiiparnak.

Mire költöttek ilyen irdatlan sok pénzt az amerikaiak békeidőben? – tudakolta a Deutsche Welle. "Elsősorban a kutatás-fejlesztésre költöttek sokat. Ezenkívül hosszú távú programokat finanszíroztak, mint az atomarzenál korszerűsítése, illetve sok pénz ment a fegyvervásárlásokra is" – mondta a SIPRI egy másik kutatója, Alexandra Marksteiner.

A NATO-tagállamok is sokat költenek katonai célokra

Németország 5,2 százalékkal fokozta katonai kiadásait, miközben a koronavírus-járvány miatt a GDP csökkent 2020-ban. 52,8 milliárd dollár volt az összkiadás, ez a hetedik helyet jelenti a világon. 2011 óta 28 százalékos a növekedés ezen a téren Németországban.

Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékos volt az éves növekedés. Ennek következtében egyre több NATO-tagállam érte el a 2 százalékos követelményt: 2019-ben még csak kilencen voltak, tavaly már tizenketten. Franciaország például 2009 óta most először teljesítette ezt a követelményt.

"Ez csak részben volt tudatos döntés eredménye, mert hozzájárult ehhez, hogy a pandémia miatt a GDP mindenütt csökkent az Európai Unióban" – magyarázta az adatokat Lopes da Silva.