Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Több kérdést is felvet az önkormányzatok további állami kompenzációját illetően Gulyás Gergely miniszternek a hvg.hu-nak adott válasza a Kormányinfón. Úgy tűnik, ha nem is egy újabb, hivatalos körben, de egyedi döntéssel mégis pénzhez juthatnak az eredetileg a kompenzációból kimaradt városok, ha erre a kormányzat érdemesnek tartja őket.
Nem derült ki világosan abból a válaszból, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón adott a hvg.hu kérdésére, hogy mi a kormány szándéka: az önkormányzatokat érintő májusi támogatási összegeken túl is számíthatnak-e a kieső bevételeik állami pótlására azok az önkormányzatok is, akik akkor kimaradtak a kompenzációból. Május elején Gulyás jelentette be, hogy „arányosan és méltányosan” 23 milliárd forintot ad a kormány a 25 ezer lakosnál nagyobb önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó felének elvonása miatt kieső bevételeik pótlására.
Az akkor nyilvánosságra hozott listából kiderült, melyik város mennyi pénzt kap. A legszembetűnőbb az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerületi önkormányzat sem kapott egyetlen fillért sem, holott ezek együttes bevételkiesése 30-32 milliárd forint az adóelvonás miatt. A kormányzat azzal indokolt, hogy “Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik”.
Nemcsak a főváros, hanem több olyan, 25 ezer fő feletti nagyváros is kimaradt a kompenzációból, ahol milliárdos nagyságrendű a veszteség. Így járt a kormánypárti irányítású Székesfehérvár és Győr, de sok más város is, hiszen a 25 ezer fősnél nagyobb településeknél az összesen 100 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesésből csak 23 milliárdot térítettek meg. Teljes összegű kompenzációt kizárólag a 25 ezer fősnél kisebb települések kapnak összesen 50 milliárd forint értékben - ők viszont automatikusan.
A hvg.hu azért kérdezte Gulyás Gergelyt arról, hogy a májusi listán nem szereplő 25 ezer fő feletti települések számíthatnak-e fejlesztési vagy beruházási támogatásra, illetve Székesfehérvár és Győr mellett mely más városok polgármestereivel egyeztet még ilyen támogatásokról a miniszter, mert az egyik májusi “kimaradó” város, Székesfehérvár fideszes polgármestere arra utalt, hogy elképzelhető egy második körös kormányzati kompenzáció is.
A 168.hu írt arról, hogy Cser-Palkovics András polgármester már az első körben is biztosra vette, a kieső mintegy 2 milliárdjukat a kormány kompenzálja. Amikor kiderült, hogy mégse kapnak pénzt, „Székesfehérvár fejlesztési források formájában kap kompenzációt az államtól” címmel a kormányzati egyeztetések folytatásáról posztolva nyugtatta a helyieket a Facebookon. Sőt, a 168.hu kérdésére a polgármester azt közölte: a májusi lista “még nem a végleges és teljes településlista”.
Ehhez képest a Kormányinfón Gulyás Gergely a hvg.hu kérdésére válaszolva nem beszélt további, a májusi első körös kompenzáció folytatásaként felfogható kifejezett kormányzati szándékról, inkább a Belügyminisztérium pályázatát emelte ki, melyen 25 ezer fő feletti városok is érintettek: az összesen 26 milliárdos keretet út- és járdafelújításokra fordítják. Csakhogy azt nem tette hozzá, hogy az ilyen belügyminisztériumi pályázatokat az iparűzési adóbevétel-kiesés kompenzálásától függetlenül is kiírják.
Arra azért lehet következtetni Gulyás válaszából, hogy ha nem is nevezhető, hivatalos második körös kompenzációnak, a kormány egyedi döntése alapján egyes városok még jól járhatnak. Azt mondta: “minden önkormányzatnak azokat a fejlesztéseit, amelyek a megyei jogú városoknál a Modern Városok Program részét képezik, vagy pedig ezen kívül értelmesek, és a jelenlegi gazdasági-költségvetési helyzetben a kormány által támogathatóak, azokat örömmel támogatjuk”.
Elképzelhető tehát, hogy az eredetileg várt kormányzati kompenzációt más célok mellett éppen út- és járdaépítésre szánó Székesfehérvár akár az említett belügyminisztériumi keretből, akár más állami forrásból mégis pénzhez juthat. Ahogy talán Győr is, melynek kormánypárti polgármestere, Dézsi Csaba András közvetlenül a számukra kedvezőtlen májusi döntés után egy Gulyás Gergellyel közös fotót tett közzé a Facebookon azzal a szöveggel: „egyeztettük a győri fejlesztéseket”.
De még ha a két város nem is kap semmit, akkor sem vesztesei a történetnek. Székesfehérvár még a kompenzációs tárgyalások idei megkezdése előtt, tavaly év végén éppen kétmilliárd forint rendkívüli állami támogatást kapott. Akkor, tavaly decemberben Győr ugyancsak kapott 1,38 milliárdot. Ennyi jutott akkor a kormánypárti vezetésű Debrecennek is, ahol idén májusban is örülhettek, hiszen a hivatalos önkormányzati kompenzációs listát is a cívisváros vezette a maga 2,95 milliárdjával.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.