Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Májusban, két héttel Fichtinger Gyulának, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szinte egész életét az intézménynél töltött és Paks II. ügyében állítólag az elbírálást siettető kormánnyal ellentétbe került főigazgatójának a lemondása után került fel a parlamenti honlapra az a Palkovics László miniszter által jegyzett tervezet, amely kivenné a következő kormányok kezéből a paksi bővítés ellenőrzését.
Az OAH 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és rendeletalkotási joggal felruházott önálló szabályozó szervként működne tovább.
Elnökét a miniszterelnök kilenc évre, tehát a második következő választási ciklus végéig nevezné ki, pályázat nélkül. A felsőfokú végzettségen kívül az egyetlen követelmény az, hogy legyen legalább hároméves gyakorlata az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen vagy vezetői gyakorlata a közigazgatásban. A vagylagos fogalmazásból kiderül: ez utóbbi is elég lenne, tehát egyáltalán nincs szükség atomenergetikai ismeretekre. Viszont a kinevezés után már a miniszterelnök nem válthatná le a hivatal elnökét, kivéve például azt az esetet, ha bűncselekményért elítélik.
Aki figyeli a törvényhozás munkáját, látja, hogy amit a kormány vagy néhány kormánypárti képviselő egy hét közepén – ismeretlen okból többnyire éjszaka – benyújt, azt általában már a következő héten meg is tárgyalja az Országgyűlés, és akkor is három hét alatt elfogadják, ha nem alkalmazzák valamelyik gyorsító eljárást. Mindent végigerőltetnek, akármilyen ellentmondásos, ezért lesz jövő kedden 23 zárószavazás.
Ennek a törvényjavaslatnak az adatlapján azonban az látható, hogy nem történt semmi. Az általános vitát nem tartották meg, így hiába jelölték ki a gazdasági bizottságot a részletes vitára, odáig nem jutott el a folyamat. Igaz, Kocsis-Cake Olivio Párbeszéd-képviselő tett egy tréfás módosító indítványt, hogy 9 év helyett 4,5 milliárd évre nevezzék ki a hivatal vezetőjét, mert ennyi a 238-as uránizotóp felezési ideje, de ez csak a parlamenti folklór része.
Bár néha követhetetlen a törvényjavaslatok tömege, mégsem képzelhető el, hogy ezt az egyet véletlenül kifelejtették. Az is kizárt, hogy Kövér László házelnök önkényesen tette volna félre. Tehát csak a kormány szándéka lehetett, hogy – bár nem vonják vissza – a Ház egyelőre ne foglalkozzon vele. Érdekes lenne tudni, miért.
(Kiemelt képünk illusztráció!)
