Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Nem szokott előfordulni, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot nem tárgyalja az Országgyűlés. „Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról” szóló előterjesztéssel mégis ez történt. Jegelték.
Májusban, két héttel Fichtinger Gyulának, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szinte egész életét az intézménynél töltött és Paks II. ügyében állítólag az elbírálást siettető kormánnyal ellentétbe került főigazgatójának a lemondása után került fel a parlamenti honlapra az a Palkovics László miniszter által jegyzett tervezet, amely kivenné a következő kormányok kezéből a paksi bővítés ellenőrzését.
Az OAH 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és rendeletalkotási joggal felruházott önálló szabályozó szervként működne tovább.
Elnökét a miniszterelnök kilenc évre, tehát a második következő választási ciklus végéig nevezné ki, pályázat nélkül. A felsőfokú végzettségen kívül az egyetlen követelmény az, hogy legyen legalább hároméves gyakorlata az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen vagy vezetői gyakorlata a közigazgatásban. A vagylagos fogalmazásból kiderül: ez utóbbi is elég lenne, tehát egyáltalán nincs szükség atomenergetikai ismeretekre. Viszont a kinevezés után már a miniszterelnök nem válthatná le a hivatal elnökét, kivéve például azt az esetet, ha bűncselekményért elítélik.
Aki figyeli a törvényhozás munkáját, látja, hogy amit a kormány vagy néhány kormánypárti képviselő egy hét közepén – ismeretlen okból többnyire éjszaka – benyújt, azt általában már a következő héten meg is tárgyalja az Országgyűlés, és akkor is három hét alatt elfogadják, ha nem alkalmazzák valamelyik gyorsító eljárást. Mindent végigerőltetnek, akármilyen ellentmondásos, ezért lesz jövő kedden 23 zárószavazás.
Ennek a törvényjavaslatnak az adatlapján azonban az látható, hogy nem történt semmi. Az általános vitát nem tartották meg, így hiába jelölték ki a gazdasági bizottságot a részletes vitára, odáig nem jutott el a folyamat. Igaz, Kocsis-Cake Olivio Párbeszéd-képviselő tett egy tréfás módosító indítványt, hogy 9 év helyett 4,5 milliárd évre nevezzék ki a hivatal vezetőjét, mert ennyi a 238-as uránizotóp felezési ideje, de ez csak a parlamenti folklór része.
Bár néha követhetetlen a törvényjavaslatok tömege, mégsem képzelhető el, hogy ezt az egyet véletlenül kifelejtették. Az is kizárt, hogy Kövér László házelnök önkényesen tette volna félre. Tehát csak a kormány szándéka lehetett, hogy – bár nem vonják vissza – a Ház egyelőre ne foglalkozzon vele. Érdekes lenne tudni, miért.
(Kiemelt képünk illusztráció!)
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.