Kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség – az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – jelentette be a Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség hétfőn.

Az ügyészség azt írta, hogy az OLAF június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (37 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között.

Azt is hozzátették, a magyar ügyészség a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban 2 ajánlás érkezett – írják.

Bár az ügyészség közleménye nem tért ki rá, de OLAF jelentéséből az derült ki, hogy még mindig Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.

Kevesebb magyar korrupciós ügyet talált az OLAF, ezzel nagyot csökkent az uniós átlag is

Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.

2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék. Nyolc olyan ország van, ahol ez 0 százalék. Tavaly egyébként a magyar adat még 4 százalék volt, a mostani csökkenés eredményeként jelentősen kisebb lett az uniós átlag is.