Legkevesebb 240 milliárd dollárt veszítenek évente a világ államai amiatt, hogy a multik kreatív módon kerülik az adózást - írja José Antonio Ocampo, Kolumbia egykori pénzügyminisztere, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese és Tomasso Faccio, az Independent Commission for the Reform of International Corporate Taxation titkárságának vezetője. A szegényebb államok sokkal rosszabbul járnak mint a gazdagok, amelyek most a globális társasági adóról döntöttek.

Miért hátrányos a szegényebb államok számára ez a döntés?

Először is azért, mert a 15%-os adókulcs túlságosan is alacsony - vélik a szerzők. Alig magasabb mint Svájcban vagy Írországban, amelyek közismert adóparadicsomoknak számítanak. Ez azt jelenti, hogy minden G7-állam a saját multijainak az érdekeit védelmezi. Joe Biden amerikai elnök eredetileg 21%-ot javasolt, de a többiek végülis csak 15%-ot fogadtak el.

A másik probléma, amely igen hátrányos a szegényebb államok számára az az, hogy a felemelt társasági adó többlete a multik anyaországába vándorolna, és nem maradna náluk. Ha ez megvalósulna, akkor még igazságtalanabb lenne a globális adórendszer a szegények számára mint az eddigi.

100 milliárd euró plusz az EU tagállamoknak. Az EU Tax Observatory szerint ennyivel növekedne az adóhivatalok éves bevétele, ha végülis a 21%-os adókulcsot fogadnák el, melyet Biden elnök eredetileg javasolt. Ha 15% lenne az adókulcs, akkor a bevételek megfeleződnének.

Dél-Afrika vagy Brazília esetében sokkal nagyobb lenne ez a különbség: 600 illetve 900 millió euró lenne az alacsonyabb adókulcs mellett, míg a magasabb esetében ez 2 milliárd illetve 3,4 milliárd euró lenne. Az afrikai országokban általában 25-35% a társasági adókulcs, számukra ezért a 15% nagyon jelentős veszteség lehetne.

Épp ezért a G7-államoknak illetve a G20-nak, ha valóban vezetőszerepet akarnak játszani a világon, akkor legkevesebb 21%-os adókulcsot kellene javasolniuk, de jobb lenne ennél a 25% javasolják a szerzők a Project Syndicate oldalon.

Az EU megosztottsága a globális adózás fő akadálya. Erre a brüsszeli Politico hívta fel a figyelmet mondván: a kisebb tagállamok, amelyek profitáltak az alacsony társasági adóból, élet-halál harcot folytatnak majd azért, hogy megőrizhessék ezt a versenyelőnyüket. A Politico Magyarországot, Írországot és Ciprust sorolja fel ebben a körben, de tudjuk, hogy sok más uniós tagállam sem készül a G7 globális adózásának elfogadására. Lengyelország Magyarországgal együtt dolgozott ki elképzeléseket - ahogy erről a Financial Times is beszámolt.

Ezek az országok ragaszkodnak az alacsony adókulcshoz, illetve ahhoz, hogy a multik náluk adózzanak. A többlet tehát ne kerüljön vissza az anyaországhoz.

Németország és Franciaország mint a G7 tagjai lelkesen támogatják a minimum 15%-os globális társasági adót. Sőt Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter sietett kijelenteni, hogy Franciaország minél magasabb adókulcsot szeretne. Paolo Gentiloni, az EU pénzügyi biztosa támogatásáról biztosította a G7 globális adótervét - írja a Politico, amely megállapítja: a harc még csak most kezdődik az Európai Unión belül.