Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormány ezzel „a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról” szóló februári rendeletét módosította annak érdekében, hogy a bezárt vagy az adott helyen addig nem is létezett postahivatal szerepét minél több helyen az üzletek vegyék át. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bujon és Nyírkarászon például a posta máris beköltözött a helyi Coop-üzletbe, ahol külön postapultokat alakítottak ki, 19 településen pedig az éppen átalakulás alatt lévő Takarékbank fiókjaiban szolgálják ki a postai ügyfeleket.
A boltokra vonatkozó alapszabály szerint egy évig két alkalmazott munkáltatói közterhét vállalja át az állam, utána egy főét. Ezt duplázzák meg azoknak, akik a postáskodást is vállalják. Az ehhez szükséges eszközbeszerzés egészét állja a költségvetés, nem csak 75%-át, mint általában. Mindez pedig a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre is érvényes.
A kormány idén 45 milliárd forintot ad a kisboltok működésére, fejlesztésére. A kistelepüléseken ugyanis egyre kevesebb a kisbolt, mert nem éri meg üzemeltetni őket, így egyre több falusinak válik nehézkessé a bevásárlás.
Elég az állam pénze arra, hogy lenyomják a falusi kisboltok a városi szupermarketeket?
Egyelőre 45 milliárd forintot kaphatnak a 2 ezer lakosnál kisebb települések boltosai, de információink szerint a kormány hajlandó akár több pénzt is költeni a falusi kisboltokra. Kérdés: megtérül-e valaha is, és működni fog-e a kormányzati elképzelés, hogy a postai szolgáltatások tartják majd életben az üzleteket.
