Tetszett a cikk?

Egyelőre 45 milliárd forintot kaphatnak a 2 ezer lakosnál kisebb települések boltosai, de információink szerint a kormány hajlandó akár több pénzt is költeni a falusi kisboltokra. Kérdés: megtérül-e valaha is, és működni fog-e a kormányzati elképzelés, hogy a postai szolgáltatások tartják majd életben az üzleteket.

A Nógrád megyei Litkén három bolt is van, közülük kettőt egyéni vállalkozók üzemeltetnek, a harmadik a Palóc-COOP Zrt. vegyesboltja. Márton-Vas Bettina az itt boldogulni akaró boltosok egyike. Hat éve vágott bele az üzletbe, eleinte csak élelmiszert árult, később trafikra is sikerrel pályázott. Most arra készül, hogy megveszi a helyiséget, és kicseréli a nyílászárókat. Ehhez a nemrég bejelentett állami támogatást használná fel. „Már el is indítottuk” – mondta a pályázatról a hvg.hu-nak Bettina férje, aki kisegít a boltban.

A kormány idén 45 milliárd forintot ad a kisboltok működésére, fejlesztésére. A kistelepüléseken ugyanis egyre kevesebb a kisbolt, mert nem éri meg üzemeltetni őket, így egyre több falusinak válik nehézkessé a bevásárlás. A pályázati pénzt a boltosok elkölthetik

  • ingatlanfejlesztésre,
  • eszközbeszerzésre,
  • ingatlanvásárlásra,
  • bértámogatásra.

Egy boltos akár 60-70 millió forinthoz is hozzájuthat, azzal a feltétellel, hogy öt évig nem zárja be az üzletet. A program lebonyolításával, a pályázatok elbírálásával a Bethlen Gábor Alapkezelőt bízták meg, itt lehet előre jelezni, ha egy vállalkozó érdeklődik a pályázat iránt. Ehhez egy űrlapot kell kitölteni az alapkezelő honlapján.

Az is kiderült, hogy

  • nagyvállalatok, de akár egyéni vállalkozók is pályázhatnak,
  • nem kell, hogy a vállalkozásnak kereskedelem legyen a fő tevékenysége,
  • külterületen is lehet a kisbolt,
  • egy vállalkozó akár több kérelmet is benyújthat, ha több településen is van boltja.

Az ötlet nem új, a falusi kisboltok támogatása régi terv. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke például már korábban is arról beszélt, hogy támogatást kell adni a falusi közérteknek. Erre fel is állt egy minisztériumokon átívelő csapat, hogy egy olyan állami támogatási formát dolgozzon ki, amely az uniós szabályoknak megfelel. Zs. Szőke Zoltán, a szövetség elnöke korábban úgy kalkulált, hogy a kétezer lakosnál kisebb települések boltjait évi 14 milliárd állami forintból életben lehetne tartani. Azt mondta, ennyi pénz kellene ahhoz, hogy a kisboltok ne termeljenek veszteséget, eredményüket nullára kihozzák.

©

„Az a lényeg, hogy az emberek ne menjenek el a kistelepülésekről, és vásároljanak ezekben a boltokban” – mondta most Zs. Szőke Zoltán a hvg.hu-nak. Kiemelte, hogy a nyertes pályázóknál az első évben két dolgozó járulékát elengedi a kormány, a következő években pedig egy dolgozóét, „ilyen értelemben ez egy hosszú távú dolog”. Hozzátette, a program addig tart, „amíg a 45 milliárd forintból marad pénz, és pályázni lehet”. A támogatást egyébként akár jövőre is fel lehet használni.

A szövetség adatai szerint a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából 10 ezren dolgoznak. Itt is kellett béreket emelni, ami a nagy nemzetközi áruházláncokat nem terhelte meg annyira, mint a kisboltokat. Utóbbiak sokszor alig, vagy egyáltalán nem tudták fedezni a költségeket, emiatt voltak, akiknek be kellett zárniuk.

A KSH adatai szerint 2019 végére 10 ezer lakosra 122 bolt jutott, míg ez a szám 2010-ben 143 volt. A legtöbb kiskereskedelmi üzlet Budapesten és Tolna megyében van, míg a legkevesebb Fejér és Pest megyében.

A kiskereskedelmi láncok sok településről már korábban kivonultak. A falusi kisboltok pedig képtelenek árban versenyezni a nagyobb diszkontláncokkal és hipermarketekkel. Sok lakó ezért nem is helyben vásárol, ami oda vezet, hogy a kistelepülések kisboltjainak forgalma drasztikusan lecsökken, és így szinte lehetetlen kitermelni a bérköltséget. Ezért emelik drasztikusan az árakat, ami szintén elriasztja a vevőket. Ördögi kör.

Ördögi körről ír L. Ritók Nóra is a hvg.hu-n olvasható A nyomor széle című blogjában a kisboltok kapcsán. Szerinte a kiírás biztosan lesz, ahol segítséget jelent majd, de látszanak a pályázati lehetőség kockázatai is.

Százszor átszámoltuk, átbeszéltük mi is a boltnyitás lehetőségét az évek során. De egyszerűen nem mertünk belevágni

– számol be, hozzátéve, túl közelről látják azokat a helyzeteket, amelyek kockázatot és költségeket jelentenek. Példaként a vásárlóerőt hozza: „ha nincs, aki vásároljon, akkor a boltot nem lehet fenntarthatóvá tenni”. Nem beszélve arról, hogy a leszakadó térségek falvaiban élők vásárlási szokásait is a jövedelem határozza meg. „A falvak önellátási képessége sokat gyengült, akinek lehetősége van, bevásárlásra a nagyobb települések nagy üzleteit használja.” A nagybevásárlásoknak tehát nem a kisboltok a színterei, egyrészt a választék, másrészt az árak miatt. Utóbbiak ugyanis nem tudnak alámenni a multik akcióinak. „Ördögi spirál. Nemhogy haszon nincs, de elkezdődik a harc a fennmaradásért” – zárja a bejegyzését.

©

Zs. Szőke Zoltán ezt nem így látja. Szerinte „az emberek alapvetően kényelmesek, és ha a lakóhelyükhöz közel találnak boltot, ahol mindent meg tudnak venni, akár egy kicsivel drágábban is, de meg fogják venni”.

A korábban már említett Litke egyaránt 20 kilométerre van Salgótarjántól és Szécsénytől. Az itteni boltosok a hvg.hu-nak azt mondták, nekik az a jó, ha az embereknek kevés a pénzük, mert

akkor azt itt hagyják.

Ha valakinek nincs autója, 5 ezer forintba kerül a fuvar a faluból valamelyik közeli nagyváros hipermarketjébe és vissza. Erre nem mindenkinek telik.

Egy sikeres program

A hvg.hu is bemutatta azt a tarnabodi kisboltot, amely kis híján az anyagi okokból bezárt csaknem 300 falusi kisboltnak a sorsára jutott. Ezzel azonban munka nélkül maradt volna a szomszédos Boconádról átjáró négy alkalmazott, és könnyen elérhető alapvető élelmiszerek nélkül az alig több mint 600 lakosú kistelepülés amúgy sem könnyű sorsú lakói. Az üzlet úgy menekülhetett meg, hogy az alkalmazottak – tudván, hogy az addigi üzemeltető kiskereskedelmi lánc a bezárást fontolgatja –, megkeresték Bencsik Attila informatikai és biotechnológiai vállalkozót, aki évek óta együtt dolgozik a faluban a Máltai Szeretetszolgálattal.

Bencsik Attila a hvg.hu-nak azt mondta, szívesen élne a kisboltprogramban felkínált lehetőséggel, mert a korszerűsítés – saját boltjánál ezt legalább 20 millió forintra becsülte –, vagy az új szolgáltatások bevezetéséhez előírt feltételek megteremtése általában komolyabb beruházást kíván. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hiába a korszerűsítés, a bővítés, mindig nagy kérdés, hogy miként lehet elérni, hogy önfenntartó lehessen egy ilyen kis falusi üzlet.

A G7.hu mutatta be, hogy üzleti, hatékonysági szempontból milyen óriási szakadék tátong a diszkontok és az egyedülálló kisboltok között. A lap szerint nem nehéz megjósolni, hogy ez a szakadék a jövőben egyre nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy az államnak egyre több pénzbe fog kerülni, ha tényleg meg akarja tartani a falusi boltokat.

Levélben kerestük meg a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk,

  • Egyszeri pályázati lehetőségről van-e szó, vagy minden évben számíthatnak támogatásra a kisboltok?
  • Adhat-e később több pénzt az állam erre a célra?
  • Milyen más megoldásokban gondolkozik még az állam, hogy megmaradjanak a falusi kisboltok? Gondoltak-e például a bérleti díj elengedésére, az alkalmazotti terhek, adók csökkentésére?
  • Ezzel párhuzamosan tervezik-e a helyközi közlekedés fejlesztését, hogy az olcsóbb diszkontok azoknak is elérhetőek legyenek, akiknek nincs autójuk?
  • Mennyiben ösztönöz innovációra az állami támogatás?
  • Sikerül-e így a falusi kisboltoknak versenyben maradniuk a diszkontláncokkal?

A Miniszterelnökség válaszában azt írta, „cél a kisboltok támogatásán keresztül a helyi lakosság életminőségének javítása, számukra az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások elérhetővé tétele”. Ahhoz, hogy ezek a boltok hosszú távon is fennmaradjanak, a Miniszterelnökség szerint elegendő, ha a kisboltok „többletpiaci szolgáltatásokat is tudnak nyújtani, ilyen például a vény nélküli gyógyszerek forgalmazása, közösségi terek kialakítása, vagy a postai szolgáltatás biztosítása”.

©

Azoknak a boltoknak a helyzete valamivel könnyebb, amelyek franchise rendszerben működnek. Ilyen a Mecsek Füszért Zrt. is, amely kilenc megyében üzemeltet több száz boltot. Ez a cég is élne az állami támogatással, de nem tud. Pekó László igazgatósági elnök a hvg.hu-val azt közölte, mivel 2019-ben és 2020-ban is kaptak már támogatást, most nem pályázhatnak. 200 ezer euróról, mai árfolyamon számolva 70 millió forintról van szó, ekkora összegig vehet valaki igénybe támogatást, ezt az összeget nem lehet meghaladni. Pekó László azonban úgy tudja, hogy ezt a támogatási összeghatárt az uniós irányelveknek megfelelően a jövőben felemelik, „és akkor megnézzük, hogy tudunk-e pályázni” – tette hozzá.

Azt egyelőre senki sem tudta megmondani, hogy a 45 milliárd forint hány bolt átalakítására lesz elegendő. Ez azon múlik majd, hány pályázat érkezik be. Pályázni április 1-től lehet. Kerestük a Bethlen Gábor Alapkezelőt, hogy megtudjuk, hány előzetes érdeklődés futott be eddig, és mennyi az átlagosan igényelt támogatás. Amint választ kapunk, közöljük. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke mindenesetre a saját részéről úgy értesült, ha a falusi kisboltokra szánt 45 milliárd forint nem lenne elég, „a kormány hajlandó akár többet is költeni”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
220 milliót nyert valaki a hatos lottón

220 milliót nyert valaki a hatos lottón

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész

Egy moszkvai gyilkosság, ami feltárja a közelmúltunk faramuci históriáit

Egy moszkvai gyilkosság, ami feltárja a közelmúltunk faramuci históriáit