Bizonyos területeken az árak brutálisan megugrottak, például a faanyag területén 100 százalékos árnövekedés volt egy év alatt, a műanyag és üvegáruknál 60 százalék feletti, de a kavics, a homok és cement esetében is jelentős ugrást lehetett látni – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón. Szerinte mindennek két oka volt: egyrészt világszerte árnövekedés van, másrészt ezt látva eleve sok cég felüláraz, hiszen az alapanyag kitermelési költségek árak nem indokolnak ekkora áremelkedést.

Parragh Szijjártó Péterrel, a törzset vezető külgazdasági és külügyminiszterrel tartott közösen sajtótájékoztatót, az építőanyagokkal kapcsolatos kérdés ennek nem volt témája, ám a résztvevő újságírók leginkább erről érdeklődtek, miután Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában az építőipari szereplők megregulázására javasolt intézkedésekről beszélt – nem kevés kérdőjelet hagyva. A többek között "extraprofitadót" és exporttilalmat ígérő kormányfő nem túlságosan konkrét terveiről ebben a cikkben írtunk bővebben:

Megsárgulnak a falevelek, mire gyümölcsöt hozhat Orbán építőanyagárak elleni hadjárata

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióműsorában vázolta, milyen intézkedésekre készül a kormány az építőiparban tapasztalható áremelkedések kapcsán. Az intézkedések egy része egyelőre homályos, ami konkrét, annak legkorábban ősszel lehet hatása az árakra.

Sok konkrétum a sajtótájékoztatón sem hangzott el, Parragh szerint ennek az is a magyarázata, hogy a szabályozók keze meg van kötve, mivel az uniós szabályok biztosítják az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, amelyek nem engedik, hogy a magyar állam „erőteljes eszközt” alkalmazzon.

Nem érdek, hogy a jelentős állami vagy uniós támogatású építkezések eszközök legyen arra, hogy a cégek kivigyék a pénzt az országból

– vélte a kamara vezetője, aki szerint sok olyan cég van, amely megvette a bányaiipari koncessziót homok vagy kavicsbányászatra, de nem nyitja meg a bányát, hiszen abban érdekelt, hogy a távolabbi, már meglévő bányájából az ott megszabott árakon szállítson ide. Ez pedig visszaköszön az autópályadíjakban és sok minden másban is – tette hozzá Parragh, aki szerint mivel még tart a szabályozási folyamat, ezért részleteket egyelőre nem tud ismertetni, hogyan fognák meg ezeket a trükközéseket. Annyit azonban elárult, hogy megnézték a cégek nyereségességét, és sok esetben egyszerűen nem látták az áruk pontos útján, amire ki kell valamit találni.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter ehhez a kormányzati propagandát ismertetve hozzátette, hogy az nem lehet, hogy a családok támogatására, helyzetük megkönnyítésére szánt kormányzati pénz vállalati extraprofittá váljon (bár a szakértők már a támogatások kihirdetésénél figyelmeztettek arra, hogy ekkora mennyiségű pénz a piacra ömlesztése a kereslet robbanásszerű növekedése miatt szinte biztosan árnövekedést fog generálni – a szerk.). A tárcavezető azt is megemlítette, hogy az iparkamara „jó helyzetelemzést és javaslatot” tett le az asztalra, ezért optimista, hogy hamar elfogadhatják a szabályokat.

Arra a kérdésre, hogy sok nagy építkezés csúszik, Szijjártó úgy reagált, hogy nagyon frusztráló, amikor állami vállalatok, intézmények vezetőit hallgatja arról, hogy mit miért nem lehet, hogy mit, miért lehet csak később, vagy éppen mit hogyan nem lehet. „Globális verseny van, aminek keretében az új világgazdasági korszak kapacitásait osztják el éppen. És ha itt mi olyan emberekre hagyatkozunk, akik mindig el tudják magyarázni, hogy mit miért nem lehet éppen, akkor pont utolsók leszünk” – tette hozzá.

Volt kérdés arra vonatkozóan is, hogy mi lesz azokkal az országokkal, amelyek egyelőre nem fogadják el a Szputnyik vagy a Sinopharm vakcináját. Szijjártó szerint mivel európai szabály rögzíti, hogy nemzeti körben is lehessen vészhelyzetben vakcinát jóváhagyatni, ezért az, hogy az EU-ban így diszkriminálnak egy európai jogszabályt, „minimum a kétszínűség vádját veti fel”. Ugyanakkor megnyugtatott mindenkit, és kijelentette azt is, hogy azon lesznek, hogy minél több kétoldalú megállapodást kössenek a jövőben.