Karácsony Gergely szinte mindenkit kárpótolna a gazdasági programjában, de sok intézkedéssel elkésne
Ugyan a bal szó véletlenül sem szerepel Karácsony Gergely gazdasági programjában, de ettől még baloldali, és persze zöld. A miniszterelnökjelölt-jelölt nettó 200 ezerig emelné a minimálbért, a magasabb kereseteket pedig magasabb kulccsal adóztatná. Újraírná a Munka törvénykönyvét, és megadóztatná a nagy vagyonokat. A programba több megkésett járványválság-intézkedés került.
Közzétette gazdasági programját Karácsony Gergely, az ellenzéki miniszterelnök-előválasztás egyik – ha nem a – legesélyesebb indulója. A program nagyrészt enyhén szólva vázlatos, lényegében csak az irányokat fogalmazza meg. Ez persze politikailag nem meglepő, ha Karácsony megnyeri az előválasztást, akkor egy szivárványkoalíciót kell választásra vezetnie, amit ha megnyernek, koalíciós kormányzás következik. Koalíció pedig nincs kompromisszumok nélkül, amiket egy fillérre pontos összegeket és százalékpontokat kőbe véső program inkább csak akadályozna.
Amit nem nevezünk nevén
Ezzel együtt a program tartalmaz számtalan konkrétumot, bár azok is kellőképpen elnagyoltak, illetve egyáltalán nem szélsőségesek. Nincs a programban olyan vállalás, ami jelentős, meghatározó terhet róna egy esetleges központi költségvetésre. Nincs benne például az alapjövedelem bevezetése, amit pedig Karácsony szűkebb pártja, a Párbeszéd Magyarországért zászlajára tűzött.
A konkrét ígéretek egy egyértelműen baloldali programba illeszkednek. Sőt ami azt illeti, a programot a bevezetőben maga Karácsony is baloldaliként határozza meg – nem csekély ügyességgel, ugyanis a szövegben egyetlen egyszer sem szerepel a bal szó. Sőt a szociális se nagyon, releváns értelemben két ponton. Az egyik, hogy Karácsony növelni akarja az állami szociális beruházásokat, továbbá aktív részvételt ígér a szociális jogok európai pillérének kiépítésében és működtetésében. A program emellett természetesen zöld is, és baloldaliságával ellentétben ezt egyáltalán nem rejti véka alá. Például zöld adók és illetékek, a másik oldalról zöld célú támogatások bevezetését tűzi célul.
Karácsony áttételesen pozícionálja balra a programját. Egyrészt az elmúlt években a nyugati világban globálisan domináns neoliberális gazdaságpolitikákkal szemben, amelyek következményei a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a munkavállalói jogok erodálódása stb. Sőt Karácsony szerint a Trump és a brexit is, bár ezek jóval bonyolultabb jelenségek annál, hogy egyszerűen vissza lehetne vezetni őket az állami gazdasági szerepvállalás csökkenésére. Az tagadhatatlan, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nőnek, és a különbségek csökkentésében a liberális gazdaságpolitikák különösen eszköztelenek. Az is biztos, hogy a világban zajló számtalan változás (az információs forradalom, a közösségi médiumok robbanásszerű terjedése, a klímaválság, hulladékválság, a globális hatalmi átrendeződés, a szinte monopol multinacionális vállalkozások megerősödése – hogy csak néhányat említsünk) az államok számára legalábbis komoly kihívásokat jelent, amikkel eddig alig tudtak megbirkózni.
Az is tény, hogy a Fidesz nagyon sok szempontból neoliberális gazdaságpolitikát visz (egyebek mellett az egykulcsos jövedelemadóval, a fogyasztás adóztatásával, a szociális háló leépítésével), és a világban az útkeresés mintha egyre inkább balra fordítaná a széljárást – bár maga a szó nem csak Magyarországon kevéssé népszerű. Karácsony saját programját Joe Biden amerikai elnök helyreállítási csomagja, az európai Green New Deal és Ferenc pápa harmadik enciklikája, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) mellé helyezi el. Összességében „igazságos” gazdaságpolitikát hirdet, ahol a gazdasági növekedés elsődleges nyertesei nemcsak a leggazdagabbak (akiktől valami vagy lecsorog a szegényebb rétegekhez, vagy nem – de leginkább nem), hanem a többség.
Többkulcsos szja, magas minimálbér, erős szakszervezetek
Ami a konkrét ígéreteket illeti, Karácsony Gergely progresszív, többkulcsos jövedelemadót (szja-t) vezetne be, a havi egymillió forint fölötti fizetések adóznának magasabb kulccsal. A progresszív szja a baloldalon kedvelt, mivel a magasabb fizetésekből az állam az ilyen rendszerben többet von el, az alacsonyabbakból kevesebbet, így szociálisan érzékeny. Az elv mögötte az, hogy aki többet képes vállalni a közös terhekből, az vállaljon többet. Magyarországon jelenleg egykulcsos szja van, az állam a sokat és a keveset keresők fizetéséből ugyanakkora részt vesz el – aminek egyébként vannak előnyei, de a szociális érzékenység nem tartozik ezek közé. A havi egymillió forintos határ azonban rendkívül magas, az átlagfizetés jelenleg bruttó 430 ezer forint, a medián 330 ezer. Így a magasabb kulcs a munkavállalók nagy részét nem érintené, illetve a rendszer átalakításának csekély hatása lenne az állami adóbevételekre – bár ennek megbecsüléséhez tudni kellene, milyen kulcsok lesznek a rendszerben, amit Karácsony homályban hagy.
Szintén jelentős, és a hétköznapi munkavállalókat jobban érintő ígéret szerint Karácsony a nettó minimálbér mértékét a ciklus végére, vagyis 2026-ra 200 ezer forintra emelné. Ez a mostani adórendszerben 300 ezer forintos bruttót jelent (kedvezmények nélkül számolva). Az ígéret vaskosnak tűnik, különösen, hogy Orbán Viktor közben épp a bruttó 200 ezer forintos minimálbérrel kampányol. Azonban 2022-23-ra, nem pedig 2026-ra, ami nagy különbség. Valójában ha a 2016-os nagy bérmegállapodáskor lefektetett alappályát nézzük és évi 8 százalékos minimálbér-emelésekkel számolunk (ami 2021-ig megvolt), akkor a 300 ezres bruttó elérése 2028-ban aktuális. Vagyis a minimálbér-emelés ütemét nem kellene jelentősen gyorsítani, hogy már 2026-ban meglegyen a 300 ezer. A gyorsítás amúgy is indokolt, a minimálbér az elmúlt években leszakadt a gyorsabban emelkedő átlagkeresetről és a mediánról.
A Munka törvénykönyvének „Rabszolgatörvény” néven elhíresült módosításait Karácsony Gergely azonnal eltörölné, illetve a teljes törvényt újraírná a szakszervezetekkel konzultálva. Amelyeket általában véve megerősítene. A munkavállalói jogok képviselete és erősítése szintén alapvető baloldali értékek. Ami azt illeti, itt bőven van tér előrelépni, a Fidesz a szakszervezetek lehetőségeit jelentősen szűkítette (például ami a sztrájkok szervezését illeti), a munkavállalók jogait pedig a munkáltatói jogok erősítése érdekében gyengítette. Változtatásra minden bizonnyal társadalmi igény is van – egyrészt triviális módon a választók nagyobbik része munkavállaló, másrészt épp a Rabszolgatörvény kapcsán az utcai megmozdulások jelezték, hogy a magyarokat érdeklik ezek a kérdések.
Tiborcz-adó 2.0
Karácsony vagyonadót is tervez, az 500 millió forint fölötti vagyonokra vetné ki. A programban ezt hívja „Tiborcz-adónak”, bár korábban ezt a kifejezést a nagy értékű ingatlanokra (tehát nem bármilyen vagyonelemekre) kivetett adóként alkalmazta.
Legutóbb épp hatszor, miután a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki: bocsánatkérés és 500 ezer forint kártérítés jár a miniszterelnök vejének, az után, ahogyan Karácsony a kampányában a Tiborcz-adó elnevezést használta.
Schiffer András, aki a perben Karácsony Gergelyt képviseli ügyvédként a hvg.hu-nak elmondta: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához. A bíróság jogerősen kimondta, hogy Tiborcz kivételes közszereplő, a leggazdagabbak ingatlanjainak megadóztatásáról szóló kampányígéret pedig közügy. Bocsánatkérésre azért kötelezték mégis a főpolgármestert, mert tisztességtelenül mások javára gazdagodó embernek festette le a miniszterelnök vejét. Schiffer ehhez azt tette hozzá: Karácsony soha nem vádolta meg bűncselekménnyel Tiborczot.
A járvány már a múlt lesz
Karácsony programjában a legaggályosabbak a vállalatok adóztatásával és támogatásával kapcsolatos konkrét tervek. Az addig rendben van, hogy támogatja a multinacionális vállalatok globális minimumadóját, miközben a kis- és közepes vállalkozások adóját nem emelné – vagy legalábbis ezzel kapcsolatban legfeljebb a minimumadóval kapcsolatos általános kritikák fogalmazhatóak meg.
Problémás viszont, hogy több intézkedést tervez a járványválsággal kapcsolatban. Miközben bármiféle olyan intézkedés, amit egy esetleges Karácsony-kormány és/vagy az azt támogató országgyűlés életbe tud léptetni, legkorábban 2022 késő tavaszán, kora nyarán élesedhet. Alsó hangon egy évvel a járványválság vége után. Feltéve persze, hogy addig nem lesz új járványhullám, és újabb korlátozások. Az előrejelzések szerint a magyar gazdaság jelenleg gyorsan épül vissza, 2021 végére meglesz a 2019 végi gazdasági teljesítmény. Ez persze nem jelenti, hogy ne lennének maradandó vesztesek, de azok a gazdasági szereplők, akik talpra tudnak állni, azok 2022 közepén már talpon lesznek, akik pedig elvéreznek, azokon nem segít már semmilyen segítség. Az pedig legalábbis kérdéses, hogy bármiféle, az Orbán-kormány járvány alatti vélt vagy valós válságkezelési mulasztása ürügyén nyújtott jóvátétel vagy kárpótlás mennyire tud igazságos lenni 1-2 év távlatából.
Kárpótlás, kárpótlás, kárpótlás
Karácsony egész pontosan 1–2,5 millió forint „újraindítási támogatást” azoknak a kisvállalkozásoknak és -vállalkozóknak, akik bevételcsökkenése 2020-ban és 2021-ben átlagosan meghaladta 2019-es évi bevételük 50 százalékát. A támogatás mértéke egyfelől nem sok, az átlagkereset teljes bérköltsége havi félmillió forint (ennyibe kerül egy munkáltatónak egy átlagkeresetes dolgozó). És persze egy kis ingyenpénz mindig jól jön, de aki újra tudott indulni, annak 2022 közepén remélhetőleg már nem lesz szüksége egymillió forintra, aki nem tudott újraindulni, azon pedig ez a pénz már nem segít.
Ugyanez a helyzet a kisvállalatoknak nyújtandó kedvezményes hitellel. Főleg, hogy ha valami a vállalkozások rendelkezésére állt (elsősorban a jegybank jóvoltából) akkor az a kedvezményes hitel. És ha már a jegybanknál tartunk, az szigorítási ciklusa keretében épp leállítja a pénzpumpát, beleértve a támogatott hiteleket. A jegybankban ugyanis úgy látják, a gazdaság kezd túlfűtötté válni, és nem kell több pénzt önteni a tűzre.
Karácsony egyébként „kárpótolni kell a támogatásban nem vagy alig részesülő munkanélkülieket, az igazságtalanul nem teljes táppénzben részesülő munkavállalókat. Kárpótolni kell az Orbán-kormány régebbi igazságtalan döntéseinek kárvallottjait is, a rokkantnyugdíjasokat.” A program nem részletezi, ezek a „kárpótlások” hogyan és milyen mértékben valósulnának meg.
Fedezet gyanánt „a válság időszakára egyszeri szolidaritási adót vetünk ki azokra a nagyvállalatokra, amelyeknek a válság alatt is nőtt a nyeresége” – olvasható a programban. Nem világos, mit jelent a „válság időszaka”, a nyereség növekedésének büntetése pedig különösen visszamenőleges hatállyal rendkívül aggályos.
Foglalkoztatási társaság, ami csak járványban jó bármire
Szintén a járványban ragadt intézkedésnek tűnik a munkagarancia program, illetve az annak keretében létrehozandó állami foglalkoztatási társaság. Amely a végkielégítésükért cserébe felvenné azokat, akik elvesztik a munkájukat. A korábbi munkáltatója megállapodást köt ezzel az állami céggel arról, hogy a dolgozóját szükség esetén képzik; ha van munkalehetőség, akkor foglalkoztatják, vagy állásidőn tartják addig, amíg nem áll helyre a gazdaság, és nem képes újra működni a korábbi kapacitásai alapján a cég. A foglalkoztatási társaság a felvettek végkielégítéseiből, állami és uniós támogatásokból, piaci bevételekből tartaná fenn magát.
Az a baj, hogy egy ilyen konstrukció nem működtethető normál időszakban, de még egy normál gazdasági válságban sem. Hiszen alapból se a munkáltatónak, se a kirúgott dolgozónak nem érdeke, hogy a dolgozó egy állami vállalatnál parkoljon pár hétig vagy hónapig, amíg a cég vissza nem veszi. Normál esetben a cég vagy leépített, vagy csak az adott dolgozót rúgta ki – aki nyilván új munkahelyet szeretne, nem parkolópályát (végső esetben annak most is ott a közmunka). A program kapcsán leírt szituáció csak és kizárólag akkor állhat elő, ha egy cég működését az állam kényszerűen leállíttatja, és reális esély van rá, hogy a működése záros határidőn belül újraindulhat. Ilyesmiről csak járvány vagy egyéb természeti csapás idején lehet szó, amik remélhetőleg nem lesznek olyan gyakoriak a jövőben sem, hogy külön foglalkoztatáspolitikai intézményrendszert legyen érdemes fenntartani miattuk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
