És akkor a Mészáros család lebucskázott a csúcsról
Mészáros Lőrinc megszerezte a Titászt és gyerekeivel gründolt egy tevés vállalkozást, de idén nem övék a legértékesebb cégcsoport. Jellinek Dániel kisebbségi tulajdonosként beszállhat a magyar Auchanokba. A magyar gazdaság jól teljesít, a járműgyártás húzta ki a gödörből, de a BMW még mindig ködösít a debreceni gyár indulása körül. Magyarország a német fegyverek legnagyobb felvásárlója, és egy új, 15 éves orosz gázszerződés birtokosa. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hetedik alkalommal állította össze a Forbes a legértékesebb családi cégek listáját, ami nem kis meglepetéssel szolgál: a két évig első Mészáros Csoport ezúttal a harmadik helyre került. A friss ranglista első helyezettje a 366,4 milliárd forint becsült értékkel rendelkező Kafijat Zrt. lett, amely Megdet Rahimkulov fiainak vagyonkezelője; ez a társaság még soha nem szerepelt a lap hasonló listáján. Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselőjeként érkezett a rendszerváltás utáni Magyarországra. Amikor egy évtizede visszaköltözött Oroszországba, vagyona gerincét OTP- és Mol-részvényei adták – a pakettek ma már fiai, Rahimkulov Timur és Ruszlán kezében vannak. A lista második helyére a Felcsuti család (nincs közük Mészárosékhoz vagy Orbánékhoz) MPF Holdingja került. A társaság 1976-ban indult családi cégből, a központja ma Szingapúrban van. Az MPF Holding bevételének 99 százaléka exportból származik.
Arról azonban szó sincs, hogy a Mészáros családnak ne menne a szekér. Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, Opus Global kedden bejelentette, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Opus Energy Kft. megszerezte az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját az E.ON Hungária Zrt.-től. A megvásárolt cég új neve Opus Titász Áramhálózati Zrt. Az Opus Energy a Titász megvásárlásához 50 milliárd forint hitelt vett föl a szintén Mészáros Lőrinchez köthető MKB-tól és a Takarékbanktól.
A felcsúti milliárdos a gyerekeivel is gründolt egy új céget. A vállalkozást Mészáros Agro Kft.-nek hívják, 3 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, a székhelye pedig Felcsúton van, az ügyvezető Mészáros Lőrinc fia, ifj. Lőrinc. A főtevékenységként gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése van megadva, de a listára felkerült a szőlőtermesztés, baromfi-, illetve sertéstenyésztés is, illetve ritka tevékenységi kör is: a teve, teveféle tenyésztés.
Persze nem minden cég szól csak a sikerről. Évekig szinte mindenkivel elhitette a Theranos és annak vezetője Elizabeth Holmes, hogy képes lesz megreformálni az egészségügyet. Dőltek is a dollárszázmilliók, a cég vezetőjéből ünnepelt sztár lett, mígnem kiderült, hogy csak a terv volt jó, a megvalósítás sosem. Most pedig a világ első self-made dollármilliárdosnője azon izgulhat, hogy ne kapjon 20 év börtönt.
És nem Mészáros az egyetlen hazai vállalkozó, aki dinamikusan terjeszkedik. Magyar kisebbségi tulajdonba kerülhetnek a hazai Auchan áruházak. Az Auchan-csoport magyarországi főcége, az ELO kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoporttal az ELO magyar leányvállalataival (Auchan Retail Magyarország és Ceetrus Magyarország) kötendő stratégiai partnerségről, „azzal a céllal, hogy a felek kihasználva az egymás közötti szinergiákat, tovább erősítsék hosszú távú gazdasági pozíciójukat a hazai piacon.”
Ami azt illeti, az egész magyar nemzetgazdaság jól teljesít a járványválság utáni visszapattanásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több kedvező makrogazdasági adatról is beszámolt. Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése a második félévben, a részletes számokból kiderült, melyek voltak a húzóágazatok: elsősorban azok, amelyeket a legkeményebben érintett a járványválság egy évvel korábban. Így elsősorban az ipar teljesítményének volt köszönhető a kiváló teljesítmény. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.
Ebből a szempontból mondjuk aggasztó, hogy a járműgyártás globálisan problémákkal küzd, a mikrochip-hiány miatt például újra leállásra kényszerült a kecskeméti Mercedes. Salgó András, a BMW hazai érdekeltségének vállalati kapcsolatok igazgatója nem adott egyértelmű választ a Világgazdaságnak arra, hogy az eredeti tervhez képest mikorra és milyen műszaki tartalommal épülhet fel a debreceni gyár. A BMW ugyanakkor „továbbra is elkötelezett” a debreceni beruházással kapcsolatban, amelynek révén az évtized közepétől egy vadonatúj, elektromosjármű-architektúrára épülő modell gyártása indul. Az ígéret szerint.
Nem a gazdaság rossz teljesítménye miatt, de szokatlanul alacsony mértékben, mindössze 3,5 százalékkal nőtt az átlagkereset júniusban – derült ki a KSH által közzétett adatokból. A bruttó átlagkereset 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 290 200 forint volt. Az átlagkeresetnek az előző év azonos időszakához mért visszafogottabb növekedési ütemét a bázishatás befolyásolta, mivel 2020 júniusában osztották ki az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatását – magyarázta a KSH.
2021 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,6 százalékkal nőtt – közölte a KSH. A járvány kitörése óta először a nagyvállalatok ismét felpörgő gépberuházásai tolták meg a fejlesztéseket. A mezőgazdaságot leszámítva minden nemzetgazdasági ágban nőttek a beruházások.
A beruházások 13 százalékát realizáló, állami költségvetési szerveknél a fejlesztések összességében lényegében stagnáltak (+0,2 százalék). A kormány alá tartozó központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat az egy évvel korábbihoz képest. Ez nyilván nem független attól, hogy a kormány jelentős megszorításokat léptetett életbe az önkormányzatokra.
Az önkormányzati szektorban annyira rossz a helyzet, hogy a fővárosi közgyűlés módosította Budapest 2021-es költségvetését. A büdzsé módosítására alapvetően azért volt szükség, mert az önkormányzatok nem zárhatják hiánnyal az évet. Vagyis ha úgy fest, hogy a tervezettnél több lesz a kiadás és/vagy kevesebb a bevétel, akkor a költségvetést módosítani kell. A legnagyobb eltérést a közösségi közlekedés okozza: még 13,5 milliárd forintot kell belepumpálni.
Budapest költségvetése a kormányzati megszorításoknak és a járványválságnak köszönhetően a módosítással együtt pengeélen táncol, folyószámlahitellel, a tartalékok fölélésével és egyes projektek esetében kifizetési tételek 2022-re tolásával próbál elevickélni az év végéig a főváros. A közösségi közlekedési cégeket és magát az önkormányzatot is cash-flow problémák fenyegetik, ami példátlan.
Júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,5, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A visszafogott növekedés közvetlen oka a nyaralási szezon berobbanása lehet, amely jobban kedvez a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak. Az év egészét nézve a kiskereskedelmi forgalom a járvány előtti folyamatos, dinamikus növekedéshez képest lényegében stagnál. Az ok az lehet, hogy a háztartások egyelőre nem dolgok vásárlására költenek elsősorban, inkább szolgáltatásokra, élményekre.
A belföldi turizmus viszont pörgött, de nem mindenki örül az állandosuló tömegeknek a Balaton partján. A Balaton-élményhez épp úgy hozzátartozik a bor, mint a lángos. Ám amíg a sütödéket a nyaralók éltetik, a borászok nem annyira örülnek az idegenforgalom erősödésének. A híres csopaki bornak vajon mi nagyobb ellensége: a kedvezőtlen idő vagy a hely felértékelődése?
Persze jól is járhat, aki nem vesz dolgokat, már ha probléma akad a kiszemelt áru minőségével. 54 különféle, az Alföldi Tej Kft. által gyártott tejfölöket hívnak vissza és vonnak ki a forgalomból részben mikrobiológiai szennyezettség miatt, részben pedig, mert a termékek érzékszervi elváltozást mutatnak – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Utóbb a cég közleményéből kiderült, mi történt pontosan: meghibásodás történt a gyártósoron, szennyeződés került a tejfölökbe. Aki főzés nélkül eszik az érintett tejfölökből, gyomorpanaszokra számíthat. Aki visszaviszi a boltba, blokk nélkül is visszakapja a tejföl árát.
A rossz tejföl büdös, a földgáznak azonban nincs szaga. Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Szentpéterváron megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével. A megállapodás összesen 15 évre szól, és tíz év után van lehetőség az évi 4,5 milliárd köbméter vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben a csökkentésére. Az árképzési képlet továbra is titkos, de a miniszter szerint kedvezőbb, mint az előző volt. Fontos változás, hogy a Gazprom a jövőben megszünteti az Ukrajnán keresztüli szállításokat, Magyarországot Szerbia és Ausztria irányából fogja kiszolgálni.
Nemhogy a gáznak nincs szaga, a pénznek sincs, miközben az Orbán-kormány állandó hadban áll (átvitt értelemben) az unióval és Nyugat-Európával, a fegyvereket (mármint a tényleges fegyvereket) Nyugatról szerzi be. A német gazdasági minisztérium vasárnap nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a német fegyveripar 22,5 milliárd euró árbevételt ért el az Angela Merkel vezette jelenlegi kormány alatt, 2017 októbere és 2021 augusztusa között. A német fegyverexport legnagyobb felvevő országa Magyarország volt, amely 2,66 milliárd euró (kb. 926 milliárd forint) értékben vásárolt haditechnikát. A második legtöbbet az Amerikai Egyesült Államok költötte, az ország 2,36 milliárdért (kb. 821 milliárd forint) vásárolt fegyvereket ez idő alatt a németektől.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
