A magyar körtetermesztés az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal esett vissza, a meglevő ültetvények nagy része pedig elöregedett, vagy kiöregedőfélben van. Idén az olcsó import körtére se nagyon lehet számítani, mivel az Európai Unión belül is komoly terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok – mondta az Agrárszektornak ki Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakember beszélt arról is, hogy a körte termőterülete már mintegy évtizede lassan, de folyamatosan csökken, ami vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termesztéstechnológiai érzékenysége, termőhely-igénye, szélérzékenysége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk termesztőkörzetek alkalmasak a hatékony termesztésére. Magyarországon jelenleg mintegy 2200 hektáron termelik ezt a gyümölcsfajt, ami közel 30%-os visszaesésnek felel meg a 2010. körüli 3 ezer hektáros termőterülethez képest.

A hazai fogyasztás évek óta enyhén növekszik, de a magyar kínálat nem mindig tudja követni a keresleti időszakokat, ezért az import is nő. A megfelelő tároló kapacitás hiánya miatt december-januártól már viszonylag kevés hazai termésű körte található meg a boltok polcain – árulta el Apáti Ferenc.

Körtéből a tavalyihoz hasonlóan, nagyon gyenge termést várnak, mindössze 16-17 ezer tonnát. A 2021. évre várható európai körtetermés közel 30%-kal marad el az előző évtől, illetve a többéves átlagterméstől is, amivel lényegében az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani – mondta a FruitVeB elnöke. A jelentős terméskiesés az április fagykárokkal, illetve időjárási tényezőkkel van szoros összefüggésben. Az extrém meleg és aszályos június-július csak tetézte a bajt.

Apáti Ferenc szerint ezért körtéből biztosan nem lesz elég idén, sőt az olcsó importra sem lehet számítani, mert uniós szinten is mindössze 1,6 millió tonna körtetermés várható EU-szinten a szokásos 2,2 millió tonna helyett.