"Ha van egy alkalmazottad, akkor neki kell fizetned, pont!"

– fogalmazta meg álláspontját Katrin Langensiepen, aki alelnök az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságában.

A német zöld képviselőnő szerint minden gazdasági szektorban meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a munkaadók ügynökségekkel tárgyalnak és szerződnek és nem magukkal a munkavállalókkal.

"Uniós szociális normákat akarunk! A mi álláspontunk kristálytiszta ebben az ügyben: kötelező minimálbért, minimáljövedelmet akarunk" – hangoztatta Langensiepen. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zöldek valószínűleg bekerülnek az új német kormányba, így nagyobb befolyásuk lesz.

Németországban a koronavírus-járvány hozta felszínre a húsiparban azt a problémát, hogy a vágóhidak jelentős részben kelet-európai vendégmunkásokat alkalmaznak, akiket rossz körülmények között tartanak és gyengén fizetnek.

A Guardian tényfeltáró riportja szerint a munkaközvetítők szerződnek a munkaadókkal. A munkaközvetítők pedig a kelet-európai béreket veszik figyelembe. Németországban immár törvény tiltja ezt a gyakorlatot. Aki megszegi, az 30 ezer eurós büntetést fizethet. Csakhogy a törvényben sok a kiskapu – a kisvállalkozók például mentesülnek a törvény hatálya alól az első három évben –, és ezeket a munkaadók és a munkaközvetítő ügynökségek ki is használják.

Nem csak a húsiparban van ilyen gyakorlat

A pizzafutárok vagy az építőmunkások esetében szintén gyakori az a nyugat-európai tagállamokban, hogy ügynökségek dolgozóit alkalmazzák alacsonyabb bérért.

"Hosszú lánc van ilyen szerződéses munkaerő alkalmazásából, amikor az ügynökség a munkaadók partnere. Ez lehetővé teszi a munkaadóknak, hogy alacsony bérért alkalmazzák a vendégmunkásokat vagy a migránsokat" – mondja az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Clas-Mikael Stahl. "Norvégiában ugyanilyen problémákat és panaszokat tapasztaltunk, amikor 2015-ben felmértük a helyzetet" – nyilatkozta a Guardiannek Ines Wagner, a norvég társadalomkutató intézet professzora.

Az Európai Unió létrehozott egy uniós munkaügyi hatóságot 2019-ben, de ez csak 2024-ben lesz igazán operatív. Ezt a hatóságot még Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke javasolta mondván "az egyenlők uniójában nem lehetnek másodosztályú munkások. Ugyanazon a munkahelyen ugyanazért a munkáért ugyanolyan fizetést kell kapnia mindenkinek."

Juncker ezt még 2017-ben jelentette ki.

A kihelyezett munkavállalók

Az Európai Unió 2018 óta foglalkozik azokkal a körülbelül kétmillió kelet-európai vendégmunkással, akik Nyugaton dolgoznak keleti bérért. Emmanuel Macron francia elnök kardoskodott a változásért, és ezt el is érte.

Az új szabályozás szerint a kihelyezett munkavállalók maximum egy évig kaphatnak keleti béreket, de utána őket is úgy kell fizetni a munkaadóknak, mint a nyugatiakat. Csakhogy ezt is ki lehet játszani, ha évente új munkavállalókat hoznak. Svédországban egy lengyel cég ily módon végzett lakásfelújításokat 11 éven keresztül.