Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nincs túl sok remény arra, hogy Magyarország valaha is visszakapja az Észak-Koreának adott kölcsönt, bár a magyar kormány továbbra sem tett le erről – olvasható a keddi Világgazdaságban.
A lap szerint Magyarország a rendszerváltás előtt többször is adott kölcsönt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK), amely lassan egy jól látható összegre duzzadt: csaknem 30 millió klíringről, vagyis transzferábilis rubelről van szó, amely átszámítva ma közel 6 milliárd forintot tesz ki.
A VG szerint erről a pénzről hosszú évekig nem született döntés, bár Magyarország továbbra is szeretné visszakapni. Ezért évről évre felmerül valamilyen megoldás. 2008-ban például Phenjan az akkori hírek szerint azt ajánlotta fel, hogy Budapest engedje el az adósság 90 százalékát, a maradékot, azaz több mint félmilliárd forintot pedig természetben, ginzenggyökérben fogadja el. Erre akkor a magyar kormány nemet mondott, azután pedig évekig nem volt előrelépés az ügyben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) most azt a tájékoztatást adta, hogy
a Magyar Államkincstár a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben 29,63 millió klíring rubel követelést tart nyilván. Kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolataink a nemzetközi szankciók miatt visszafogottak”.
A VG szerint 2015 óta a KNDK-val kapcsolatban kilenc magyar állampolgár regisztrált konzuli védelemre, de hogy pontosan miért, azt nem tudni.
Amúgy Magyarország és Észak-Korea között igen minimális a kereskedelmi kapcsolat: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évtizedben több év is tényleges termékmozgás nélkül telt. Tavaly például 1,6 millió forintnyi behozatalt és csak 800 ezer forintnyi kivitelt rögzítettek.
