A Magyar Nemzeti Bank a harmadik negyedéves jelentése szerint a 33 önkéntes nyugdíjpénztár éves összehasonlításban több mint 11 ezer tagot vesztett, jelenleg 1 095 194 tagjuk van. Bár a működésük már négy éve veszteséges (idén eddig 332 millió forintos mínuszt hoztak össze), az önkéntes nyugdíjpénztárak még a tavalyinál is magasabb bevételt értek el a harmadik negyedévben.

Szeptember végén 96,4 milliárd forint érkezett be a nyugdíjpénztárakhoz, az egy évvel ezelőtti 89 milliárd és a két évvel ezelőtti 82 milliárd forinthoz képest. Ebből az adóhatóságtól kapott személyi jövedelemadó-jóváírás közel 17 milliárd forintot tett ki, ami szintén magasabb összeget jelent az előző év azonos időszakához képest. 

Ezt a jóváírást az adóhivatal küldi meg a tagok számlájára, akik a befizetéseik után 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos személyi jövedelemadó visszatérítésben részesülhetnek.

Ezzel gyűlhet meg a baja idén az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, ugyanis sokan amiatt fizetnek be az utolsó negyedévben magasabb összegeket, hogy egészében kihasználják ezt az állami támogatást. Ez azonban a befizetett adó összegétől függ, tehát legfeljebb annyi támogatást lehet így visszaigényelni amennyi szja-t befizettünk.

Ezen a befizetett összegen osztozik aztán a családi adókedvezmény, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések után járó támogatás, és a gyereket nevelők számára jövő februárra ígért családi szja-visszatérítés is. Ez utóbbi ráadásul az egész éves, 2021-ben befizetett szja-befizetést automatikus visszatéríti (hozzávetőleg 809 ezer forintig), február 15-ig, így a gyereket nevelők nagyrésze feltehetőleg ezzel a megoldással fog élni. Aki ezzel élni tud, annak már csak abban az esetben érdemes a pénztári kedvezményre hajtva plusz decemberi befizetés teljesítenie, ha még maradt vissza nem térítendő szja összege.

Lenne mit javítani a magyarok nyugdíjkilátásain

Két banki kutatás is megjelent az utóbbi időben, ami nyugdíjcélú megtakarításokkal is foglalkozott, a K&H Bank Biztos jövő és az OTP Bank Öngondoskodás Indexe. Mindkét felmérés a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősödéséről számolt be, illetve arról, hogy megvan a szándék a nyugdíj megtakarításra, csak azt nem követik tettek.

Az OTP Indexe szerint azok, akik a járvány hatására fontosabbnak tartják, hogy megtakarításuk legyen, leginkább egészség- (27%) és nyugdíjpénztárakat (26%) vennének igénybe. A valóság ezzel szemben az a kutatás szerint, hogy ez a két formája az öngondoskodásnak jelenleg csak az ötödik és hatodik helyen áll a már meglévő megtakarítások között, sorrendben az életbiztosítás, lekötött bankbetét, lakástakarékpénztár és a takarékszámla mögött. 

Mindebből kiindulva a fiatalok nem az önkéntes nyugdíjpénztári megoldásokat részesítik előnyben, legalábbis jelenleg. Az MNB tavaly év végi adatain is az látszik, hogy nő a tagok átlagéletkora és csökken a fiatalok száma. A 45 évnél fiatalabb tagok száma évről évre csökken, míg az afölöttiek száma emelkedik. A legutóbbi, 2020 végi adatok alapján a 30 év alatti pénztártagok száma 53 654 fő volt, míg egy évvel előtte 55 901 fő. A 45 év alattiak csoportja csaknem 400 ezerről 369 734 főre csökkent.

Miből lesz nyugdíjunk?

Évek óta fennálló paradoxon, hogy a magyarok közül sokan nem tudják, hogy miből fognak megélni nyugdíjas korukban, az állami nyugdíjat keveslik (ami a 12 éve változatlan nyugdíjalapot tekintve nem meglepő), mégis a többség az államtól várja a megoldást.

Az OTP kutatásában a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy az állami nyugdíj lesz az egyetlen jövedelme miután nyugdíjba vonul, miközben 63 százalék mondta azt, hogy nem elégséges számára az állami nyugdíj.

A K&H kutatása sem mutat rózsásabb képet az állami juttatásról, a válaszadók 64 százalék mondta, hogy főleg vagy teljes egészében az állami nyugdíjból fog megélni, miközben 29 százalékuk várja azt, hogy jól meg tud majd élni belőle. 

Ezzel szemben az állam három magán előtakarékossági formát is támogat, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást, a nyugdíjbiztosítást és a nyugdíj előtakarékossági számlát is. Mindegyikre 20 százalékos adóvisszatérítést ígér, sorrendben évi 150, 130 és 100 ezer forintig. Az öngondoskodást minél előbb érdemes elkezdeni, már havi 7-10 ezer forint megtakarítás is milliós összegeket jelent, kockázatvállalási hajlandóságtól és megtakarítási formától függően.