Szijjártó és Varga körei ütköznek az orosz gigaprojekten

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb százmilliárdos bizniszeket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak.

  • HVG HVG
Szijjártó és Varga körei ütköznek az orosz gigaprojekten

Miközben az amerikai elnök azon dolgozik, hogy elrettentse Oroszországot Európa fenyegetésétől, Orbán Viktor kormányfő egy osztrákokkal közös vegyesvállalattal viszi be az orosz állami vasúttársaságot az európai piacra. Ez egy újabb példa arra, hogy a magyar miniszterelnök nem értékek, hanem érdekek mentén gyakorolja a politikát: orosz és kínai közreműködéssel több száz milliárd forintos üzletet raknak össze olyan vállalatoknak, amelyeknek végső haszonélvezői a kormányhoz közel álló érdekeltségek.

A történetben Varga Mihály pénzügyminiszter földije, a kun-kipcsak hagyományokat őrző Horváth László, a milliárdos lélegeztetőgép-beszerzéseket végző kínai cég, valamint a fideszes Papcsák Ferenc éppúgy felbukkan, mint a Városháza-botrányban is szerepet kapott milliárdos, Ruszlán Rahimkulov, valamint Mészáros Lőrinc bankja és az Egyesült Államokból kitiltott kínai technológiai vállalat, a Huawei. Verseny csupán a kiválasztottak között van: Horváthék projektjét Varga tolja, Rahimkulovékét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai tárgyalásain elhangzott, hogy Oroszország 2 milliárd dollár, vagyis bő 600 milliárd forint hitelt is hajlandó adni, hogy egy Budapestet elkerülő vasútvonal megépítésével gyorsítsák a magyarországi szállítási útvonalat.

A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG Fókuszban rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?