Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Rendkívüli kamatemelést hajtott végre a jegybank Monetáris Tanácsa március 8-án kedden: az egyhetes fedezett hitel és az overnight fedezett hitel kamatát 100 bázisponttal 6,4 százalékra emelte. Az alapkamat és az overnight jegybanki betét kamata változatlanul 3,4 százalék, vagyis a Monetáris Tanács feljebb tolta a kamatfolyosó tetejét és kiszélesítette azt.
A kamatdöntés nyilvánosságra hozatala után a forint gyengülni kezdett, az euróval szembeni árfolyam a 386-os szintről rohamosan zuhant. A forint árfolyama a nap során a kamatdöntésig erősödött, az euróval szemben a 393-as szintről 384-ig.
A tanács ülésrendje szerint az ülés nem lett volna kamatdöntő, csak a következő, március 22-ei. A kamatemelés ezzel együtt nem volt váratlan. A jegybank igazgatósága ugyanis a megelőző hét csütörtökén, március 3-án 75 bázispontos emeléssel 5,35 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betéti tendert. Az egyhetes betét kamata jelenleg jóval magasabb, mint az alapkamat, így ez számít az irányadó rátának. És elsősorban ezt használja a jegybank gyors, rugalmas beavatkozási eszközként. Azonban az emelés után az egyhetes betét kamata majdnem elérte a Monetáris Tanács által meghatározott kamatfolyosó tetejét, 5,4 százalékot. Vagyis ha a Monetáris Tanács nem tolta volna följebb a kamatfolyosót, akkor a következő csütörtöki (március 10.) egyhetes betéti tenderen nem lett volna tér további kamatemelésre.
A terv szerint március 3-án egyáltalán nem volt terítéken kamatemelés. A jegybank arra készült, hogy havonta egyszer emel az egyhetes betét kamatán 30 bázispontot, miután a Monetáris Tanács emelt az alapkamaton 50 bázispontot. Így az alapkamat idővel összeért volna az egyhetes betét kamatával.
Virág Barnabás alelnök a fent vázolt kamatemelési ütem bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a jegybank kész bármikor hozzányúlni az egyhetes betét kamatához, ha indokoltnak látja. A március 3-ai emelés így nem volt nem meglepő, hiszen Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat pedig kemény gazdasági szankciókkal válaszolt. A megelőző napokban a budapesti tőzsde zuhant, ahogy a forint árfolyama is. A háborús helyzet miatt megszaporodtak és súlyosbodtak az inflációs kockázatok, az amúgy sem valami rózsás inflációs helyzet tovább romlott.
A forint árfolyama még március 7-e, hétfő délelőtt is zuhant, az euróval szembeni kurzus hajszál híján elérte a 400-as szintet. Onnan aztán erősödni kezdett, ami kedden, március 8-án is folytatódott. Ebbe vélhetően a piacok valamelyest már beárazták a keddi, soron kívüli kamatemelést.
Elemzők szerint a kamatemelésekkel a jegybank legfeljebb korlátozottan képes megtámogatni a forint árfolyamát, azt ugyanis elsősorban külső tényezők (az ukrajnai háború) mozgatják. Ezzel együtt a kamatemelés jó eséllyel szükséges. A statisztikai hivatal szerdán hozza nyilvánosságra a februári inflációs adatot, Virág Barnabás előrejelzése szerint a fogyasztói árak éves emelkedése gyorsult, 8-8,5 százalék környékére. 5,35 százalékos irányadó kamat mellett ez még mindig vaskosan negatív reálkamatot jelent.
