Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Még az év vége előtt embargót vezethet be az orosz olajra az Európai Unió, addig pedig fokozatos korlátozásokat léphetnek életbe – tudta meg a Bloomberg az ügyre rálátó forrásoktól.
Emellett az EU azért is lobbizni fog, hogy még több orosz és fehérorosz bankot kizárjanak a SWIFT nevű nemzetközi fizetési rendszerből, köztük a Szberbankkal, amit az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már szankciók alá helyezett.
A következő, hatodik uniós intézkedéscsomagról már a jövő héten döntés születhet, bár hivatalosan még javaslat sincs, tehát az elfogadásig még változhatnak az elképzelések.
A Bloomberg külön megemlíti Magyarországot, mint az orosz olajat érintő szankciók ellen rendre fellépő tagállamot – ugyanis a büntetések elfogadásához mind a 27 ország bólintása szükséges. A hasonló hozzáállású Németország már jelezte, hogy egy fokozatos kitiltásra áldását adná. Erről Robert Habeck gazdasági miniszter beszélt a közszolgálati ZDF-nek adott interjújában, ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte nem az olajembargó a leghatásosabb módja annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ártsanak. [Pedig az EU az orosz nyersolaj legnagyobb vásárlója – a szerk.]
A brüsszeli cél az, hogy csökkentsék Oroszország olajeladásból származó bevételét, de úgy, hogy közben ne lökjék az égbe a fekete arany árát, ugyanis akkor Moszkva akár még nyerhet is a büntetésén.
Eközben a Putyin-rezsim rendre a gázcsapok elzárásával fenyegeti Európát, sőt Lengyelország és Bulgária felé már nem is küldenek földgázt. Erre reagálva több EU-tag, sőt még Törökország is újabb gázvezetékek kiépítéséről kezdett tárgyalni, hogy a közösség államai jobban meg tudják osztani egymással erőforrásaikat.
Európai összefogás az orosz gázfüggőség ellen
Bulgária, Csehország, Görögország és Lengyelország is aktivizálta magát.
Becslések szerint az EU 44 milliárd euró értékben importált fosszilis tüzelőanyagokat Oroszországból az ukrajnai invázió februári kezdete óta.
A szankciós csomagban feltűnnek még a tanácsadó cégekre és felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra kivetett büntetőintézkedések, és korlátoznál az ingatlanvásárlásokat is. Egyeseket külön, név szerint is kipécézhetnek, így például oligarchákat, magas rangú katonákat és köreiket. Egyes tagállamok a tengeri kereskedelem és kikötőhasználat meglévő szankcióinak szigorítását is szorgalmazzák.
