Ha nem is azon a szinten, mint mondjuk Németország, de Ukrajna a fontosabb üzleti partnerek közé tartozik a magyar külkereskedelemben. Ukrajna a 15. legfontosabb ország az importőreink listáján, épp egy hellyel áll az Egyesült Államok mögött, 2021-ben 652 milliárd forint értékben hoztak be ukrán termékeket Magyarországra.

Ez mindaz az összeg együttvéve, amely költség az ukrajnai feladási helytől az ukrán–magyar határ átlépéséig felmerült. Ezen belül a legfontosabb termékcsoportok a következők:

• 263,9 milliárd forint értékben hoztak be gépeket és villamossági cikkeket,
• 258 milliárd forintért ásványi termékeket,
• a harmadik legnagyobb tétel a faipari termékek, ezek 34 milliárd forint értékben érkeztek,
• és szintén átlépte a 10 milliárd forintos forgalmat a nem nemesfémből készült fémáruk (24,7), a vegyipari termékek (13,8), a növényi termékek (12,9), valamint az élelmiszer-készítmények, italok és dohány (összesen 11,9 milliárd forint) importja.

Nézzük, mit jelent mindez részletesen lebontva!

Az valószínűleg senkit nem fog meglepni, hogy a legfontosabb ukrán importcikkünk mind közül a földgáz, 2021-ben 190 milliárd forint értékben vásároltak a magyar energiacégek Ukrajnától gázt, és még 958 millióért más szénhidrogént. Az év legvégén amúgy arról is szerződést kötött a két ország, hogy Magyarország is elad gázt Ukrajnának, az év első két hónapjában már 15,8 milliárd forint értékű gázt vett Ukrajna.

AFP

Azt viszont sokkal kevesebben találnák el, mi volt a második legnagyobb összértékű ukrajnai beszerzésű termék, amelyért nem kevesebb, mint 90 milliárd forintot fizettek a magyar cégek és magánszemélyek az ukrán vállalatoknak:

az elektrotermikus háztartási kávé- és teafőzők.

Ha valaki ezen a ponton úgy érzi, nagyon furcsa szembesülni a számmal, hogy Magyarországra évente mintegy 100-105 milliárd forint értékben érkeznek elektromos kávé- és teafőzők, ezek nagyjából kilenctizede Ukrajnából, akkor ezzel az érzésével egészen biztosan nincs egyedül. Ráadásul azt sem lehet mondani, hogy valami nagyobb, több évre áthúzódó üzletet könyveltek le egyben 2021-ben, mert a korábbi években is majdnem ugyanekkora volt a forgalom. Megkérdeztük a KSH-t, van-e bármilyen részletes adatuk arról, milyen ukrajnai cégektől érkeznek ilyen háztartási gépek ide, és Magyarországon belül kik a fontosabb vevők, de a válaszukból annyi derült csak ki, hogy részletes termékszintű adataik nekik sincsenek, céges szintre lebontva pedig adatvédelmi okok miatt nem adhatják ki a számokat.

(Frissítés: mint egy olvasónk jelezte, a magyarázat valószínűleg az, hogy a Kárpátalján összeszerelt Nespresso-kávégépeket Magyarországon hozzák be az EU-ba.)

Elnézve az összes többi termék listáját, így is tisztán kirajzolódik, hogy rengeteg olyan háztartási gép érkezik Ukrajnából, amelyet valamilyen konyhai melegítésre, forralásra használnak. Kimondottan nagy, 17 milliárd forintos tételt jelentettek 2021-ben az alkatrészek az elektromos vízmelegítőkhöz, háztartási elektrotermikus készülékekhez, valamint elektromos fűtőellenálláshoz, további 8,8 milliárdosat pedig az a csoport, ahol egyben szerepelnek a háztartási edénymelegítők, kávépirítók, kukoricapattogtatók, de még a lábmelegítő lapok és árammal működő szaunák is. Azt is érdemes hozzátenni, hogy további 3,7 milliárd forint értékben érkezett elektromos fűtőellenállás.

De az autóipar szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy az ukrán alkatrészek megérkezzenek. Az egyik legnagyobb tétel az ukrajnai bevásárlólistánkon a járművekbe való gyújtó- és más huzalkészlet, csak 2021-ben ebből 38,7 milliárd forint értékű termék érkezett Magyarországra. Ezen kívül további 16,3 milliárd forint értékű elektromos vezetéket adtak el ide az ukrán beszállítók. És az is az ukrán elektronikai ipar jelentőségét mutatja, hogy tavaly 40,4 milliárd forintban érkeztek ide a hivatalos besorolás régi időket idéző megfogalmazásában „vezetékes távbeszélő és távíró készülékek és videótelefonok”, valamint ezek alkatrészei.

AFP / FRANK HOERMANN / SVEN SIMON

És még mindig nincs vége az elektronikai áruk sorának. Szintén 10 milliárd forint fölötti tételt (12,8 milliárdosat) jelentettek még a kapcsolótáblák és kapcsolópanelek, és alig maradtak el a tízmilliárdos határtól a mikrofonok, hangszórók, erősítők. További 8,1 milliárd forintért vásároltak a magyar cégek ukrán elektromos transzformátorokat és statikus áramátalakítókat – tényleg jól látszik, hogy bajban lennénk az ukrán elektronikai ipar nélkül.

Az ilyen termékek közül soknak az érkezése valóban veszélybe került – bár azt nem tudjuk, hogy a háború által annyira még nem sújtott nyugat-ukrajnai területekről mennyi érkezik ezek közül, ahogy arról sincsenek még számok, hogy amely cégek nem közvetlenül a frontvonalon működnek, ott hogyan folyik a munka. Egészen más lehet az energiaszektor: ott nem csak magáncégek kezében van a termelés, és amikor az oroszok pusztítani akarnak Ukrajnában, ez különösen fontos célpont lehet, ellenben az ukrán állam számára is kulcskérdés, hogy minél jobban fenntartsák a működőképességet.

Ahogy arról már szó volt, a legnagyobb tétel a teljes ukrán–magyar külkereskedelemben a tavaly épp 190 milliárd forintért érkező gáz. Az energiaszektor második legfontosabb, Ukrajnából jövő cikke az elektromos energia, ezért 2021-ben 31 milliárd forintot fizettek a magyar vásárlók. Van még néhány kisebb tétel is, de ezek közül egyedül a kőszénkátrány lepárlásából nyert olaj forgalma érte el tavaly az egymilliárd forintos határt. Annál fontosabb a tavaly 30,1 milliárd forint értékben vásárolt vasérc.

A harmadik legfontosabb ágazat a faipar. A tavalyi 34 milliárdos importból közel 24 milliárdot jelentett a hivatalos besorolás szerint „hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 milliméternél vastagabb fa” – ennek legnagyobb része jegenyéből vagy lucból való. De egymilliárd forint fölötti tétel a forgácslemez, a furnérlemez, az ács- és épületasztalos-ipari fatermékek, valamint a tölgyfából készített fűrészáru is.

AFP / FEDERICO GAMBARINI

Szintén fájdalmas lehet, ha kiesik a vas- és acélipar – vas- és acélárukat tavaly 8 milliárd forint értékben hoztak be, például összetett szerkezeti elemeket, huzalokat, kábeleket, de majdnem hárommilliárd forintot értek az Ukrajnából Magyarországra eladott zárak is.

De mi a helyzet az élelmiszeriparral? Feltűnő lehet, hogy eddig nem sok szó esett ételekről, miközben hetek óta azt hallgathatjuk, hogy a háborúnak is komoly része van az élelmiszerek drágulásában. Európa sok országában azért drágul már most a napraforgóolaj, valamint jellemzően részben szintén napraforgómagból készülő margarin, mert a kontinens legfontosabb napraforgómag-importőre Ukrajna. Nálunk a napraforgóolajra árstopot vezetett be a kormány, a margarin viszont az infláció összetevői közül a második legjobban dráguló termék (áprilisban 38 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban). Pedig mi még csak nem is vagyunk igazán kitettek Ukrajnának, sok más országgal ellentétben Magyarország nagyrészt a saját napraforgójából is megél, tavaly mindössze 233 millió forint értékben vettek magyar cégek ukrán napraforgómagot.

De így sem lehet ezt könnyen megúszni: az egyik legfontosabb, Ukrajnából érkező élelmiszeripari termék a takarmány, tavaly 4,3 milliárd forint értékű ukrán termékből etették a magyar gazdák az állataikat. Azaz közvetetten a húsiparunk és minden, aminek az állattartáshoz köze van, lehet a háború egyik komoly vesztese.

Mezőgazdaság a háború idején, Kijev közelében 2022. április 16-án.

AFP / GENYA SAVILOV

Egy élelmiszeripari termék van, amelyből ennél több pénzért vásároltak magyarok Ukrajnából tavaly: 4,9 milliárd forintért hoztak be az országba szójababot. Szintén jelentős tétel az 1,6 milliárdért vásárolt kukorica (ennek a pénznek a negyedét vetőmagra, a többit a zöldségekre költötték), a 2,8 milliárd forintért vett cukorrépa és cukornád. A már kész ételek közül a 2,8 milliárd forintos forgalmú csokoládé- és kakaótartalmú édességeket érdemes említeni – már csak azért is, mert feltételezhető, hogy itt az egyik legnagyobb érintett cég Petro Porosenko, a 2014 és 2019 közötti elnök csokoládécége, a Roshen, amely Magyarországon a Bonbonetti tulajdonosaként van jelen –, valamint a másfélmilliárdért vásárolt gofrikat és ostyákat. Az állati eredetű termékek annyira nem jelentősek, bár azt nem biztos, hogy sokan eltalálnák, melyik volt az egyetlen ezek közül, amelynek a tavalyi forgalma elérte az egymilliárd forintot: a méz.

És persze van még egy olyan részlet, amire nem lehet nem kitérni. Erről az a finoman szólva is gyanús adat ad fogódzót, hogy

Ukrajnából Magyarországra tavaly a hivatalos adatok szerint 11 423 forint összértékben hoztak be cigarettát.

Az egész biztos, hogy a magyarországi csempészet számára a legfontosabb állam Ukrajna, de hogy ez pontosan mekkora összeget jelent, az nehezen számszerűsíthető, és az is bizonytalan még, hogy a háború hogyan hat a csempészetre.

Érdekes mindenesetre, hogy az ukrán adatokkal nem mindig passzolnak a magyar számok. A Külgazdasági és Külügyminisztérium még a háború és a járvány előtti, 2019-es adatokból számolva azt írta: a két ország külkereskedelméről a magyar KSH és az ukrán Ukrstat nem egyszerűen eltérő forgalmi adatokat ad ki, hanem az évek során egyre nő a különbség, 2019-ben már 1,4 milliárd dollárnak megfelelő volt az eltérés. Ahogy a külügyes honlapon írták,

az országstatisztikák közötti jelentős és növekvő arányú eltérés okait a vámhatóságok közötti egyeztetés tárhatja fel.