Hétfőn története során először átlépte a forint az euróval szembeni 400-as határt, már 402,8 forintba is került egy euró a délutáni mélypontján, és ugyan kedd reggel legalább az alá visszatért, 398-399-ig, ezt már a kormány sem hagyta szó nélkül. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen, amelyről a Portfolio számolt be, arról beszélt, szerinte mi a gyenge árfolyam oka:
- az elemzők egyre nagyobb esélyt adnak a globális recesszióra,
- a Financial Times arról hozott le egy cikket hétfőn, hogy szinte biztosra vehető az amerikai recesszió,
- „az infláció tekintetében a várakozások feletti számok jelennek meg”,
- az USA múlt pénteken kiadott inflációs adata a vártnál magasabb lett,
- és a befektetők elkezdték beárazni azt, hogy a szerdai ülésén a Fed 50 helyett 75 bázispontot emelhet az amerikai alapkamaton.
„Sajnos a globális folyamatok hatása alól Magyarország sem tudja kivonni magát” – összegzett a miniszter, aki a tudósítás alapján olyan apróságokat nem említett, mint hogy a forint sokkal jobban gyengült az elmúlt időkben, mint a régiónk több más devizája, és hogy a nemzetközi tényezők mellett nagyon sok esetben olyankor esik egy nagyot az árfolyam, amikor annak egyértelmű magyar politikai oka van.
Nagy Márton azt is elmondta: szerinte a nyáron megállapodik a kormány és az EU a kohéziós alapról, őszre pedig a helyreállítási alapok forrásairól is. De igazán akkor erősödhetne a forint, ha vége lenne a háborúnak – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kicsit másképp látja az esés okait. Ő azt írta a forint gyengülésének okairól: valóban van sok nemzetközi oka az esésnek – sokan a globális gazdasági lassulástól, a magas inflációtól, továbbá a kínai járványhelyzet kezelésétől tartanak, az ellátási láncok problémái és alapanyagok, nyersanyagok drágulása csak tovább rontja a helyzetet –, de van magyarországi probléma is. Ezt finoman úgy fogalmazta meg, hogy
a piaci szereplők szerint néhány külpolitikai lépés nem tűnik befektetőbarátnak.
Emellett az elemző szerint részben a költségvetési hiány okoz problémát, ugyanis befektetők által vártnál jóval nagyobb költségvetési kiigazítás kell ahhoz, hogy a beígért kormányzati deficitcél teljesüljön. Továbbá a magyar jegybank ugyan kamatemelési ciklusba kezdett, de a piac szerint tempósabban kellene szigorítani.
