Orbán Viktor csütörtök kora délután egy rövid Facebook-bejegyzésben közölte, hogy meghosszabbítják az árstopokat. Ennek értelmében

• az élelmiszerárstop 2022. október 1-ig,
• a hitelmoratórium és a kamatstop 2022. december 31-ig,
• a benzinárstop pedig 2022. október 1-ig

marad érvényben.

Az üzemanyagárstopot tavaly novemberben vezette be a kormány a már akkor is jelentősen növekvő árak megfékezésére. Az intézkedés alapján a sima 95-ös és a dízel üzemanyagok esetében az ár nem haladhatja meg a literenkénti 480 forintot. Az alacsony ár azonban csábító lett a külföldi fogyasztók számára, így az áruhiány megakadályozására két szigorítást vezetett be a kormány: előbb márciusban rendelte el, hogy a 7,5 tonna feletti gépjárműveket, kamionokat és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautókat csak a nagynyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a gázolajat piaci alapon értékesítik. Majd nemrég egy az új intézkedés értelmében a kedvezményes áron csak magyar rendszámú autókat lehet tankolni. Az intézkedés szemet szúrt az Európai Bizottságnak, és maga Orbán Viktor is elfogadta a kifogást, miszerint az intézkedés az uniós belső piacon megengedhetetlen hátrányos megkülönböztetés – a kormány azonban tartja magát a rendelkezéshez.

Hernádi Zsolt, a legnagyobb kúthálózattal rendelkező és gyakorlatilag mára az egyetlen üzemanyag-nagykereskedővé avanzsált Mol elnök-vezérigazgatója június elején a Mandinernek azt vetette fel, hogy az intézkedést júliustól fokozatosan ki kellene vezetni – a kormány ezek szerint az ő érveit sem fogadta el.

Az élelmiszerárstopot február elsejétől vezette be a kormány hat termékkategória esetében: a csirkemell és far-hát, a sertéscomb, a napraforgó étolaj, a 2,8% zsírtartalmú tej, a finomliszt és a kristálycukor árát a tavaly október 15-i szinten korlátozták egy rendelettel. Az intézkedést leginkább amiatt bírálták, mert az silányabb minőségű külföldi termékek beáramlásához vezethet, hiszen az üzletek igyekeznek továbbra is profittal értékesíteni a termékeket.

A rendelkezés ráadásul nem állította meg az élelmiszerek drágulását sem: a KSH legutóbbi, májusi adatai alapján az élelmiszerek átlagosan 18,6 százalékkal drágultak az előző év hasonló időszakához képest. Ennek magyarázata például az, hogy hiába fixált az alapanyag, például az étolaj vagy liszt ára, az azokból készült margarin és kenyér már piaci áron értékesíthető.

Nagy Márton miniszterré való kinevezése előtt arról beszélt, elképzelhetőnek tartja nem csak az árstopok meghosszabbítását, de azok kibővítését is. A politikus akkor úgy nyilatkozott, ahol sokkszerű drágulást észlelnek, ott nem habozik majd közbelépni a kormány.

A Fidesz politikusainak nyilatkozatai alapján az árkorlátozások – a rezsicsökkentéssel együtt – nagyjából 4-6 százalékponttal csökkentették a drágulást. Ezt, különösen az élelmiszerárstop esetében meglehetősen nehéz ellenőrizni, hiszen a bevételkiesést más termékeknél behozhatják a kereskedők, erre különösen amiatt van szükség, mivel az élelmiszerek termelői ára jelentősen növekedett az elmúlt időszakban.

A hitelmoratóriumot még a koronavírus-járvány első hulláma során vezették be, eleinte automatikusan tették lehetővé, hogy a törlesztőrészleteit ne kelljen fizetni. Bár ez a lehetőség először vonzónak tűnhetett, végül összesen 131 milliárd forinttal többet kellett azoknak visszafizetniük, akik éltek a lehetőséggel, hiszen a kamat a moratórium alatt is gyűlik, és a hosszan tartó program már jóval nagyobb terhet rak később az adósokra.

November elsejétől már csak az maradhatott a hitelmoratóriumban, aki a rászoruló csoportokba (nyugdíjas, gyermeket nevel vagy vár, közmunkás, vagy csökkent a bére az előző évhez képest, míg a vállalkozások közül azok maradhatnak a moratóriumban, akiknek az árbevétele legalább 25 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest) tartozik, és külön nyilatkozatot kellett leadni a hiteltörlesztés további felfüggesztésének érdekében. Nekik van most lehetőségük, hogy akár év végéig benne maradjanak a programban.

Az eredeti kamatstop rendelet szerint január 1. és június 30. között egy változó kamatozású lakáshitel kamata nem lehet magasabb, mint amennyi a tavaly október végi referenciakamatukból következik. A szabály azokra a már felvett hitelekre vonatkozik, amelyeknek ebben az időszakban volt vagy lesz a kamatfordulója. A mostani döntés szerint ezt is kitolják december 31-ig.