Minél később sikerül az infláció trendjét megfordítani, nem árbefagyasztással letörve, hanem az inflációhoz vezető folyamatokat kezelni, annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is, ezért „az a félelmem, hogy az év vége felé így is recesszió lesz” – mondta az e heti HVG-nek adott interjújában Surányi György. A volt jegybankelnök arról beszélt: nem csak arra kell figyelni, hogy nálunk 10,7 százalékos az infláció, míg az eurózónában 8,1 százalékos, hanem arra is, hogy a maginfláció ott 12,2 százalék, az eurózónában csak 3,7. Ez mutatja azt, hogy mennyi rossz folyamat van a magyar infláció mögött.

Szerinte az árszabályozás helyett – amellyel az állam kikezdi a tulajdon biztonságát – lenne jobb megoldás. Ha például nem volna árstop, akkor az energetikai cégek nyeresége jóval nagyobb lenne, 250 helyett 600 milliárd forint adót be lehetne szedni tőlük, ami már fedezet volna arra, hogy a lakosság 60–70 százalékát, akik a jövedelmi átlag alatt helyezkednek el, közvetlen támogatással segítsék a számlák befizetésében.

Surányi arról is beszélt: ha az alacsony árak miatt meglódul a benzinfogyasztás, akkor növelni kell az importot, romlik a külső egyensúly hiánya, gyengül a forint, ez pedig még további inflációhoz vezet minden nem szabályozott árú terméknél, és persze egyre gyakoribbak lesznek a kútbezárások is. „Tolatunk vissza a szocialista tervgazdaság irányába” – fogalmazott.

Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben és a HVG360-on.