Az építési vállalkozók a piaci helyzetüket leginkább akadályozó tényezőnek továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiányt tartják. Közölték: sok olyan ember talált munkát az építőiparban, aki a koronavírus-járvány miatt veszítette el munkáját valamely más ágazatban, így jelentősen megnőtt a „be sem tanított” segédmunkások aránya. Emiatt a mérnököknek és mestereknek lényegesen több időt kell irányítással, ellenőrzéssel eltölteniük.

A recessziós években külföldön munkát vállaló szakembereket nagyon nehéz visszahívni Magyarországra. Mivel az Európai Unióban munkaerőhiány van az építőiparban, a magyar vállalkozóknak tartós versenyre kell felkészülniük más országok vállalataival is – áll a közleményben.

Idézik Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnökét, aki szerint 2022-ben a vállalkozások a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a karrierlehetőségek biztosítására koncentráltak, hogy vonzóbbá tegyék az építőipari állásokat.

Jól szolgálja a fekete foglalkoztatás visszaszorítását a napi, névre szóló foglalkoztatási adatok lejelentése a nagy értékű állami munkáknál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Az úgynevezett Üvegkapu rendszert indokolt kiterjeszteni minden olyan cégre, amely közreműködik e-napló vezetésére kötelezett létesítmény építésében – közölte a szervezet.

A szakszövetség úgy látja, hogy a vállalkozások magas kapacitásleterheltsége mellett megnő a veszélye a munkahelyi baleseteknek, és sokasodhatnak a munkaegészségi problémák. Ezért az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy idén is kiemelt figyelmet kapjanak ezek a területek.

Az ÉVOSZ várakozásai szerint a következő 3-4 évben többen mennek el az építőiparból aktív nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből. A külföldiek foglalkoztatása és a Nyugat-Európában korábban munkát vállaló kollégák hazahívása még inkább előtérbe fog kerülni.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a hatékonyság javítása időigényes folyamat, ezért a szakmunkás- és mérnökhiány tartósan megmaradhat.