A következő hónapokban az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt idén 11,7 százalékra emelkedhet, jövő évben pedig 7,6 százalékra csökkenhet az infláció – derül ki a Magyar Bankholding makroelemzőinek második negyedéves makrogazdasági elemzéséből.

Suppan Gergely elemző az idei évre 5,7 százalékos, 2023-ra pedig 2,7 százalékos GDP növekedést jelez előre az elhúzódó háború, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt. Suppan szerint az ukrajnai háború elsősorban közvetetten rontja a növekedési kilátásainkat.

Az elemző szerint a növekedésre a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése is negatív hatással van.

A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőek, véli, mivel az idei évre várható kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.

Mindezek alapján a Magyar Bankholding szakértői alapesetben nem számítanak recesszióra, azonban a második félévben a negyedéves alapú növekedés közel kerülhet a stagnáláshoz. A növekedésre mindazonáltal érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná.

A Bankholding szakértőinek várakozásai alapján az egyszeri extra kifizetésekkel 16,1 százalékos bruttó átlagbér-növekedés várható idén, ugyanakkor fokozódhat a munkaerőhiány. Az orosz–ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását, az elemzők emellett a következő években fokozatosan újra a 3 százalék alá süllyedő államháztartás hiányra számítanak.