Legkésőbb jövő héten döntenek a Magyarországon érvényben lévő üzemanyag- és élelmiszerárstopról, valamint a kamatstopról, de minél tovább szeretnék fenntartani az árstopokat – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtökön.

A kamatstop jelen állás szerint december végén fut ki, vagyis az erről való döntés elvileg nem sürgős – a gyakorlatban nagyon is, erre még visszatérünk. Az árstopok, beleértve a legfontosabbat, az üzemanyagokét jelen állás szerint október 1-jével futnak ki. Ezekről tehát feltétlenül sürgősen dönteni kell. Mivel a hatályos kormányrendeletek szerint az intézkedések október 1-jén hatályukat vesztik, az is döntés, ha nem döntenek: ez az azonnali, egy lépésben való kivezetést jelentené.

Bármi is lesz, az utolsó pillanatban lesz

A kormány lényegében a bevezetés óta reszelgeti az üzemanyagok árstopját, a szabályokat többször módosították – az ármaximumot kiterjesztették a nagykereskedelmi árra, majd több lépésben szűkítették azok körét, akiket a kutak kötelesek „kedvezményes” áron kiszolgálni. Mára már csak a magyar forgalmival rendelkező, magánfenntartású személygépkocsikat lehet 480 forintos literenkénti áron tankolni. Az intézkedés bevezetésekor még bármilyen járművet, ami képes volt begurulni a töltőállomásra, vagy legalább arra alkalmas volt, hogy odavontassák.

Mindenesetre a kormány minden módosítást az utolsó pillanatban jelentett be, illetve a módosítások a bejelentés után azonnal hatályba léptek. Ebben van ráció, ha az emberek tudják, hogy egy hét múlva már csak másfélszeres áron tankolhatnak, akkor abban az egy hétben nyilván igyekszenek az utolsó csepp üzemanyagot is elhordani a kutakról. Ugyanakkor persze eddig mindig lehetett sejteni pár nappal előre, hogy valami módosítás készül, ami önmagában kisebb-nagyobb vásárlási pánikokat okozott.

Ezzel együtt most is arra lehet számítani, hogy ha a kormány változtat, akkor azt vagy az utolsó pillanatban fogja bejelenteni, vagy pedig a változtatást a bejelentés után rögtön életbe lépteti. Tehát előfordulhat, hogy az árstop(ok) kivezetését akár előrehozzák.

Az üzemanyag-kereskedelmet sikerült szétverni

A kormányban vélhetőleg – remélhetőleg – tudják, hogy az árstopok károsak, ezért lehetőleg minél előbb meg kell tőlük szabadulni. Legalábbis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már többször beszélt arról, hogy az árstopokból ki kell jönni, azok „betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk”.

Fazekas István

A miniszter enyhén fogalmazott. Ami az üzemanyagok árstopját illeti, azzal sikerült lenullázni a teljes, nagy multiktól (OMV, Mol) független nagykereskedelmet. Mivel az üzemanyag „olcsó”, vagy legalábbis jóval olcsóbb, mint ha nem lenne árstop (a piaci ár jelenleg 630 forint a benzinre és 730 a gázolajra), a lakosság tankol, mintha nem lenne holnap, a fogyasztás rekordokat dönt. Ezzel (is) sikerült rendszeressé tenni a hiányjelenségeket a kutakon, mára már teljesen megszokottá vált, hogy ha valaki begurul egy kútra, nem biztos, hogy fog tudni tankolni. Közben a kis, független kutakat sikerült a tönk szélére sodorni – ahhoz is módosításra volt szükség, hogy annyi állami támogatást kapjanak, ami legalább nagyjából fedezi a veszteségeiket.

Minthogy a független nagykereskedelmet sikerült kinyírni, az OMV pedig a saját finomítójának leállása miatt nem tud importálni, az árstop költségét lényegében teljes egészében a Mol viseli. A Molnak ez most belefér, a háború miatt ugyanis olcsón veszi az orosz olajat, amit százhalombattai és pozsonyi finomítójában feldolgoz. Persze ezt az „extraprofitot” a Moltól el lehetne venni máshogy – mondjuk egy amolyan extraprofitadó formájában. Amit egyébként a kormány végül rá is vert a Molra még az árstopon felül.

A negatív hatások sorát elnézve az üzemanyag-árstopot nemhogy mihamarabb, de már régen ki kellett volna vezetni.

Ha a kormány valóban a rászoruló csoportok – mondjuk a nagycsaládosok – üzemanyagvásárlásait akarná támogatni, erre lenne lehetősége. Az általános árstop alig több mint látványos, politikai népszerűség-növelő intézkedés, amiből ugyanúgy profitál a belvárosi, a konditerembe is SUV-val járó autós, mint a vidéki nagycsaládos, aki a gyerekeit viszi kocsival iskolába.

Az élelmiszerárstopnak az inflációs hatása is kérdéses

Az élelmiszerek árstopjával hasonló a helyzet, a nyomott árú termékek esetében a hiányjelenségek általánossá váltak, ma már aligha lehet olyan üzletet találni Magyarországon, ahol ne lenne kifüggesztve, hogy ellátási problémák miatt csak korlátozott mennyiségben szolgál ki árstopos terméket.

Mivel az üzemanyagok ára lényegében minden termék és szolgáltatás árába beépül, tagadhatatlan, hogy az árstopnak van inflációt mérséklő hatása azon túl, hogy maguk az üzemanyagok is szerepelnek az inflációs kosárban, nyomott áruk így megjelenik a mutatóban.

Nem egyértelmű, hogy ugyanez igaz-e az árstopolt élelmiszerekre. Az élelmiszerek esetében ugyanis különösen a nagyobb üzleteknek a széles termékkínálat miatt bőven van mozgásterük más termékek árának emelésével behozni a veszteséget. Ha úgy tetszik, az árstopolt termékek árában mutatkozó hiányt a kiskereskedelem képes beépíteni más termékek árába. Magyarországon az élelmiszerek inflációja kiemelkedően magas – ez minden bizonnyal nem pusztán az árstopoknak köszönhető, de az biztos, hogy az egyéb termékek árának fokozott emelkedése minimum részben felfalja azt a nyereséget, amit az árstopok hoznak. És nem csak a statisztikákban, hanem a napi megélhetés szintjén, hiába olcsó a csirke far-hát, a legtöbben azért legalább alkalmanként vennének olyan luxustermékeket, mint a félbarna kenyér vagy a margarin (áremelkedésük 60 százalék fölötti).

Nem példátlan a mostani drágulás, de az élelmiszerárak tényleg brutálisan elszálltak

1998 elején láttunk utoljára a mostanihoz fogható inflációt, azzal a nem kis különbséggel, hogy akkor már a lecsengő ágában járt, most viszont még mindig nem tudjuk, hol lesz a vége. Ennél is fájóbban idézi a mostani helyzet az 1970-es évek közepi állapotokat: egy külső sokk mutatja meg azt, hogy az addigi gazdaságpolitika mennyire képtelen a válság kezelésére.

Még brutálisabb infláció jön

Ezzel együtt biztosra vehető, hogy az árstopok (különösen az üzemanyagoké) kivezetése legalább 2-3 százalékponttal megdobná az inflációt. Ami a KSH jelentése szerint már augusztusban 15,6 százalékra gyorsult. És ebben még nincs benne a rezsidíjak augusztusi emelése. Az emelés hatása benne van viszont az Eurostat által más módszertan szerint kalkulált harmonizált fogyasztóiár indexben (HICP), aminek értéke augusztusra így lendületből 18,6 százalékra ugrott, havi alapon 3,7 százalék volt az áremelkedési ütem.

A szeptemberi adatban már a KSH-féle mutatóban is benne lesz a rezsidíj-emelés hatása, vagyis azt is meg fogja dobni legalább 2 százalékponttal. A szeptemberi infláció így alsó hangon 17 százalékra várható – de inkább feljebb, a jegybank szerint az év végéig az áremelkedési ütem a „rezsicsökkentéstől” és az árstopoktól függetlenül gyorsul.

Ha a kormány az árstopokat is kivezeti, mint a rezsicsökkentést, akkor októberben borítékolhatóan 20 százalék fölött lesz az infláció.

Ez önmagában persze csak puszta statisztikai adat, ám a lakosság a boltokban egyre inkább és egyre súlyosabban érzi az áremelkedéseket, erre tenne még rá egy lapáttal, ha a benzinkutakon is másfélszeresére nőnének az árak akár egy, akár több lépésben.

Politikai értelemben az árstop ugyanolyan drog, mint a rezsicsökkentés – könnyű rácsúszni, viszont nehéz róla lejönni.

AFP / ATTILA KISBENEDEK

Különösen egy olyan pártnak, mint a Fidesz, amely folyamatosan és grammra pontosan méri a saját népszerűségét, és szemmel láthatóan rendszeresen szakpolitikai intézkedéseket rendel alá a népszerűségi, kommunikációs szempontoknak. Jó hír, hogy legalább a rezsicsökkentést sikerült elengedni – legalábbis részben, és persze olyan nyakatekert módon, amire ugyan csak komoly propagandatornával, de rá lehet erőltetni, hogy „megvédtük a rezsicsökkentést”.

A kamatstop kivezetésére minél előbb kellene stratégia

Mint említettük, a kamatstop sorsáról elvileg nem sürgős dönteni, gyakorlatilag minél előbb kellene. Jelenleg a futó jelzáloghitelek kamatai a tavaly októberi szinten vannak befagyasztva. Ez azt jelenti, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztői nem nőnek. Az a probléma, hogy közben a hitelkamatok meghatározásában kulcsszerepet játszó bankközi kamatlábak (BUBOR-ok) jelentősen emelkedtek. A 3 hónapos BUBOR jelenleg 12,9 százalékon áll, a hosszabb kamatok pedig magasabbak. A 3 hónapos BUBOR még januárban is csak valamivel volt 4 százalék fölött. Tavaly októberben 2 százalék volt.

Szép és jó, hogy a kormány „minél tovább” szeretné fenntartani a kamatstopot, de közben azért üdvös lenne felkészíteni a lakosságot – több mint 300 ezer hitel érintett – mikor és mekkora kamatemelkedésre, hiteltörlesztő-emelkedésre készüljenek.