„Amint tudjuk és megállapodtunk az Európai Unióval” – ezt válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre Kötcsén, mikor emelik meg a pedagógusok bérét.

A kijelentés nem volt előzmény nélküli. Az elmúlt hónapokban nemcsak a miniszterelnök, hanem teljes Fidesz kommunikációja arra épült, hogy kizárólag Brüsszelen múlik a magyar tanárok fizetésemelése. Ehhez csak annyi szükséges, hogy az Európai Bizottság végre elkezdje utalni a Magyarországnak „jogosan járó” pénzeket, és máris megoldódik a probléma. Ez a kijelentés azonban – mint oly sokszor – nem felel meg teljesen a valóságnak.

A kormánynak annyiban igaza van, hogy Magyarország esetében Brüsszel tényleg beleegyezett abba, hogy a 2021-2027 közötti költségvetési keretből a magyarok pedagógusbéreket is finanszírozzanak. Ez azonban egyáltalán nem magától értetődő, hiszen

a közoktatás tagállami hatáskör, finanszírozása pedig állami feladat, nem az Európai Unióé.

A kohéziós alapokon keresztül az EU ettől függetlenül minden tagállamban hozzájárul az oktatási felzárkóztatáshoz, a hátrányos helyzetű diákok fejlesztéséhez, vagy akár az ehhez szükséges eszközök beszerzéséhez, de a tanárfizetéseket a tagállami költségvetésből kell megoldani. A kohéziós alapok ráadásul a hétéves költségvetési ciklusokhoz igazodva működnek, ahhoz tehát hétévente újra és újra be kell adnia a tagállamoknak a támogatási terveket (operatív programokat), és el is kell ezeket fogadtatni az Európai Bizottsággal. Vagyis, ha az egyik hétéves ciklusban sikerül is a béremelést finanszírozni belőlük, egyáltalán nem biztos, hogy a következőben is így lesz.

Fazekas István

Amikor tehát a kormány arról beszél, hogy uniós forrásból költene a tanárok béremelésére, csak rövid távon gondolkozik, hiszen

hét év múlva ismét forrást kell majd találnia erre a célra.

Annyira rossz a helyzet, hogy inkább fizetnek

Azt, hogy az Európai Bizottság most kivételt tett Magyarországgal, nem jókedvében tette. Az engedmény annak köszönhető, hogy a magyar közoktatás helyzete még az EU szerint is ezer sebből vérzik. Ahogy a legutóbbi, Magyarországról szóló országjelentés is megjegyzi, a tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki.

Hogy pontosabbak legyünk: egy budapesti elit gimnázium osztályfőnökének nettó alapbére kevesebb, mint 180 ezer forint, az összeg a bármikor elvehető pótlékokkal együtt körülbelül 207 ezer forintig emelkedik. Az elmúlt napokban beszéltünk olyan több évtizede a szakmában dolgozó pedagógussal is, aki nettó 250 ezer forintot visz haza, mások pedig három mellékállásban dolgoznak, hogy tanári fizetésük mellett meg tudjanak élni.

Az uniós országjelentés azt is megemlíti, hogy Magyarországon az oktatási rendszer hiányosságai miatt a hátrányos helyzetű diákoknak szinte esélyük sincs a társadalmi felemelkedésre, a tantervi szabadság kifejezetten alacsony, óriási a pedagógushiány és nincs annyi felsőfokú végzettségű ember az országban, amennyire az itt működő cégeknek szüksége lenne.

Milliárdok, hét évre

Hogy pontosan mennyit szán a kormány uniós forrásból a pedagógusok bérére, az kiderül az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) tervezési dokumentumából, melyet a kormány idén július végén nyújtott be hivatalosan az Európai Bizottságnak. Az EFOP Plusz célja lényegében a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon, öt szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális és gyermekvédelmi, valamint család- és ifjúságpolitika).

A teljes keretösszeg, vagyis amit a hétéves költségvetési ciklusban erre költeni lehet, 1105,23 milliárd forint. Ebben már a hazai társfinanszírozás is benne van, a teljes forráskeret 82,5 százalékát állja az EU, 17,5%-ot pedig a magyar állam.

A részletes dokumentumban az is szerepel, hogy ebből pontosan mennyit szánnának a tanárok béremelésére, és ebből mennyi lenne az uniós forrás.

A tervek szerint erre összesen 1 milliárd euró (egészen pontosan 978 714 287 euró) uniós forrást lehetne költeni.

Hogy ez magyar forintban pontosan mennyi, azt azért nem lehet tudni, mert az operatív programok keretösszegét 373,9-es forint-euró árfolyam alapján állapították meg, így ennek emelkedése is befolyásolhatja még a végső összeget, ami akár a 400 milliárd forintot is elérheti. A kormány emellett a bérszínvonal megőrzése érdekében 2029-ig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalt.

A fizetésemelés a tervek szerint differenciált lenne: többet emelnének a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok bérén, ami egyébként egyezik az unió felzárkóztatási törekvéseivel. A kormány a pénzért azt vállalta az EU felé, hogy a pedagógus átlagbér 2028-ra eléri a magyarországi diplomás átlagbérnek a 80%-át, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok esetében pedig (többletjuttatás biztosításával) még magasabb legyen. A dátum azóta a Szabad Európa információi szerint már módosult is, az Európai Bizottság kérésére ugyanis a kormány már azt is vállalta, hogy 2028 helyett 2026-ra megemeli a szükséges módon a béreket.

A döntés 140 ezer pedagógust 17 ezer pályakezdőt érintene 2029-ig, vagyis a kifizetési időszak végéig.

A dokumentum érdekessége, hogy kiderül belőle, a kormány a béremelés mellett mással is ösztönözné a tanárokat, hogy ne hagyják el a pályát. Az uniónak azt is vállalták, hogy:

• pedagógusigazolványt vezetnek be, amelyekkel kedvezményeket lehet igénybe venni,
• kibővítik a pedagógusoknak járó elismerések körét,
• a pályakezdőknek és a pedagógus házaspároknak szolgálati lakásokat alakítanak ki.

Mi van, ha nem jön?

A terveket tehát beterjesztették, a kérdés már csak az, mikor érkeznek meg a források. A kormány hónapok óta azt sulykolja, hogy a tanároknak járó béremelést a baloldal akarja megfúrni, ők azok, akik a Fidesz megfogalmazása szerint „egyfolytában azért áskálódnak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat”. A valóságban tényleg van politika, de egyáltalán nem úgy, ahogy azt a Fidesz próbálja elhitetni.

Ahhoz, hogy az operatív programok kifizetései megkezdődhessenek, alá kell írni az erről szóló partnerségi megállapodást az Európai Bizottság és Magyarország között. Erre eddig azért sem került sor, mert a Bizottság megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást, amelynek keretében azt javasolta, hogy függesszék fel a hazánknak járó uniós pénzek egy részét.

Facebook / Orbán Viktor

A felfüggesztésre javasolt pénzek között azonban nem szerepelnek az EFOP Plusz forrásai, a Bizottság itt nem lát olyan korrupciós kockázatot, mint az érintett három OP (településfejlesztés, közlekedésfejlesztés és energiahatékonysági programok). A szociális felzárkóztatás és a tanárok béremelése nem ide tartozik. Ráadásul technikailag a partnerségi megállapodás aláírásához sem lenne szükség a jogállamisági mechanizmus lezárásához, az persze tény, hogy politikailag nehezen vállalható lenne az egyik a másik nélkül. A pénz viszont nem vész el: amint a megállapodás megszületik, azzal a kormány vállalja a kifizetéseket – akár jön pénz az EU-ból, akár nem.