Újabb termékekre terjeszti ki a kormány az árstopot – jelentette be péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök az infláció letörésének eszközeként említette a hatóságilag korlátozott ár kiterjesztését – hogy ez mennyire hatékony, azt láthatjuk az élelmiszerboltokban –, arról azonban nem tett említést, hogy a várhatóan a következő hetekben megszülető döntés mely termékeket érint majd.

Ha azonban megnézzük a bolti árakat, a KSH vagy az Agrárközgazdasági Intézet adatait, nem nehéz tippelni, mely termékek áremelkedését próbálhatja meg letörni a kormány. Legalábbis a fogyasztók számára.

A nagy kérdés az: a kormány megmarad-e annál, hogy csak alapanyagoknál szab meg fix árat, vagy továbblép a feldolgozott élelmiszerek felé. Ez felmerült például a kenyér esetében, amelynek az ára 2021 szeptembere és 2022 szeptembere között 76,2 százalékkal nőtt, de ebbe a körbe tartozhat a drágulások másik slágere, a sajt vagy a száraztészta is. Ezeknél azért bonyolultabb az árfixálás, mivel régóta nincs olyan a boltokban, hogy "kenyér", akár üzletenként tucatnyi ilyen árut lehet találni. Érdemes felidézni azt is, hogy a szocializmus a rögzített árú, 3,60-as majd 5,40-es kenyér is egy adott termék volt csak a többi közül, annak paramétereit ráadásul az árrögzítéssel egy időben határozta meg az árhivatal. Ez most nem tűnik túl valószerűnek – persze Magyarországon semmit nem lehet kizárni.

Ha az alapvető élelmiszerekre szorítkozunk, az első számú tippjeink ezekre a termékcsoportokra tesszük:

1. Tojás

A tojás esetében a KSH szeptemberig 53,7 százalékos drágulást mért éves alapon, érdemes azonban hozzátenni, hogy a termék nagykereskedelmi ára ebben a hónapban robbant fel, októberben pedig már gyakorlatilag nagyítóval kell keresni száz forint alatt tojást, a drágulás pedig meghaladta a száz százalékot is. A tojás esetében a nagy kérdés az, mely termék árát fixálhatják: a boltokban többféle méretű (S, M, L, XL) és előállítású (mélyalmos, bio) kapható. Persze az is lehet, hogy egyszerűen azt mondják: mindegyik árát vissza kell állítani mondjuk az augusztusi szintre.

2. Rizs

A rizs esetében a legfrissebb KSH adatok 44 százalékot meghaladó éves drágulásról szólnak. Mivel többnyire importtermékről van szó, ezt befolyásolja a forint gyengülő árfolyama is, annak a trendje aligha fordul meg. A rizsnél mindenesetre a választék is szűkebb, az árstop vonatkozhat a két alaptípus (A, B) valamelyikére.

3. Burgonya

A zöldségek és gyümölcsök esetében annyira értelmetlen hatósági árat meghatározni, hogy ezt még a Kádár-korszakban sem tették meg. Mivel azonban semmit nem tartunk kizártnak, ezt sem zárjuk ki, drágulás pedig van, amit érdemes letörni: szeptemberig 39 százalékkal nőtt éves alapon a gumó kiskereskedelmi ára. A nagy kérdés megint az, hogy mire is korlátozódik az árstop. A boltokban alapvetően két fajtát lehet megtalálni (piros, sárga), ezeknél elképzelhető a stopolás.