A nagyvállalati szektor jelenleg négy fontosabb kihívással néz szembe: ezek az ellátási láncok megszakadása, az alapanyaghiányok, az energiaválság, ráadásul ezek együttese egy inflációs nyomást is okoz, ami jelenleg már a reálbérek csökkenését is eredményezte a magyar nagyvállalati szektorban – mondta el Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője a vállalat csütörtöki sajtóeseményén.

A K&H nagyvállalati növekedési indexének eredményei alapján arról kaphatunk képet, hogy 200 magyar nagyvállalat mit gondol a következő időszakról. Az eredmények alapján elmondható, hogy a hazai nagyvállalatok nem optimisták:

8 éve most a legnegatívabbak a várakozások, ugyanis -15 pontosra esett a harmadik negyedévre az index, ami nemcsak mélypont, de az eddigi legnagyobb mértékű negyedéves esés is.

A legpesszimistább a kereskedelmi szektor, míg a régiók közül Nyugat-Magyarországon a legkevésbé negatívak a várakozások.

A forint árfolyammozgása miatt nagymértékben emelkedtek a működési költségek (53%), az alapanyagköltségek (40%) és a bérköltségek (30%) is. Az árfolyamkockázat csökkentésére a cégek fedezeti üzleteket kötnek, csökkentik az árajánlatok érvényességi idejét, és gyakran már csak euróban adnak árajánlatot – ismertette Rajna Gábor.

Azonban van jó hír is: a rövid távú kilátások még mindig kedvezőek az iparban, hiszen

ha az új megrendeléseket, vagy a megrendelésállományokat nézzük, az előző évhez képest növekedés figyelhető meg, így legalább a következő 2–4 hónapra még van elég munka, ami hajtja a gazdaságot

– tette hozzá Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki hozzátette, gondot jelenthet viszont, hogy limitált azok száma, akiket foglalkoztatni lehet az iparban.

Az építőipar súlya egyébként a bruttó hazai terméken belül 2015 óta megduplázódott, azonban félő Németh Dávid szerint, hogy ez nem fog így maradni hosszú távon, hiszen a jövőre nézve csökkennek az új szerződések és a szerződésállomány is. A kormány ezért a szektort kedvezményes hitelekkel próbálja támogatni – tette hozzá.

Németh Dávid kiemelte, hogy az inflációt eddig a hatósági árak fogták vissza, de már az is gyorsabban nő az energiaárak emelkedése miatt, és

elsősorban az élelmiszer húzza felfelé a drágulást, ami várhatóan körülbelül 22 százalékon tetőzik majd. A várakozások szerint az év végén, illetve a jövő év elején is azon a szinten fog maradni, majd jövő őszre lesz egy számjegyű, amikor 7–8 százalékra állhat be.

Emiatt a szakértő nettó reálbér csökkenést vár, ami magával hozza a fogyasztás visszaesését is. A legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknak a következő időszakban nem jut majd pénze a szolgáltatásokra – árulta el Németh Dávid, aki úgy látja, hogy van esély a recesszióra, de egyelőre egy stagnálással megúszhatja a gazdaság a jövő évet, azonban nagyon a perem szélén táncolunk.