Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Több kínai vásárló is leállította az orosz nyersolajimportot, mivel abban bíznak, hogy az orosz nyersolajra várhatóan december 5-től érvényes árplafon miatt olcsóbban tudják majd beszerezni – jelentette a Bloomberg. A hírügynökség szerint ennek nyomán elakadt egy sor szállítmány továbbítása a kelet-szibériai orosz olajvezetéken.
Az orosz nyersolajra vonatkozó árkorlátozásról még szeptemberben állapodtak meg a G7 miniszterei. Az árplafon bevezetése várhatóan egybeesik az Európai Unió újabb szankciós csomagjával, amely többek között megtiltja az orosz olaj tengeri importját Európába.
Az árkorlátozás célja, hogy továbbra is elérhető legyen az orosz olaj a nemzetközi piacokon, és elkerülhetővé váljon az olajár felfutása, de korlátozza Moszkva lehetőségeit, hogy az olajbevételekből finanszírozza Ukrajna ellen indított háborúját.
Orosz illetékesek azonban jelezték, hogy azoknak nem fognak olajat eladni, akik elfogadják az ötletet és csatlakoznak az árplafonhoz.
Kína és India az orosz olaj jelentős vásárlóivá léptek elő, miután Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja miatt a nyugati világ ódzkodik attól, hogy az oroszoktól vásároljon. Az észak-európai vevők az orosz import 90 százalékát már felszámolták – emlékeztet a hírügynökség.
