Nem ütközik az Alaptörvénybe az adótitok 2016-ban törvénybe iktatott új fogalma – mondta ki a testület. Arról nem szól az indoklás, hogy ennek kimondása miért tartott hat évig.

Az országgyűlési képviselők ellenzéki csoportja annak Alaptörvénybe ütközését akarta kimondatni, hogy egy törvénymódosítás után szerintük „a magánszféra, a magántitok védelmét előíró alaptörvényi rendelkezés mögé bújva titkolják el az állami, önkormányzati (nemzeti) vagyonnal való gazdálkodásukat az ezzel foglalkozó szervezetek”. Az akkori új szöveg „az egyszázalékos jövedelemadó-felajánlástól a társasági adókedvezmények érvényesítéséig minden adózót, legyen az természetes vagy jogi személy, illetve legyen a kedvezményezett tisztán a magánszféra szereplője vagy állami, valamint önkormányzati (nemzeti) vagyonnal rendelkező szervezet, ugyanazon norma, az adótitok fogalma alá helyez kellő súlyú alkotmányos indok nélkül”.

Az Alkotmánybíróság többsége nem így látta. A határozat indoklása szerint a törvényhozók csak pontosították a fogalmakat, és nem sérül a közérdekű adatok nyilvánossága. A testület hivatkozik arra is, hogy a beadvány érkezése után, 2020 végén az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely szerint „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

Az indoklás ezt csak megemlíti, nem hozza közvetlen összefüggésbe a tárgyalt üggyel. Ezt a változtatást annak idején sokan a közpénz fogalmának szűkítéseként bírálták, de mivel ez most már az Alaptörvény része, amúgysem támadható semmilyen eljárással.

A határozattal Salamon László és Schanda Balázs alkotmánybíró nem értett egyet, nem tartották elég alaposnak a vizsgálatot.

Ez a normakontroll-kérelem 2016 novemberében érkezett be az Alkotmánybírósághoz. Először pontosan egy év múlva tárgyalt róla a teljes ülés, majd 2019 februárjában és 2021 januárjában. A másfél-két éves szünetek oka nem ismert, legfeljebb arról lehetett szó, hogy túl eltérőek voltak a vélemények, ezért félretették. Újabb bő másfél év kihagyás után most november 8-án és 15-én tárgyalták újra a témát. 15-én döntöttek, de ezt csak december 7-én tették közzé. Az Ab-t kizárólag a teljes Országgyűlés és a köztársasági elnök előzetes normakontroll-indítványa, valamint a bírói kezdeményezések esetében köti határidő. Minden más ügyben, így a képviselők több mint egynegyedének beadványa ügyében évekig eltarthat a döntés, mint ez a példa is mutatja.