Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Egyre nagyobb a bérfeszültség, és egyre nehezebben viselhető el, hogy a szakdolgozók fizetései ennyire lemaradnak az orvoskollégáikétól.
180-200 milliárd forintos forrásból két részletben emelhetik a szakdolgozók fizetését 2023 és 2024 elején, ha a kormány jóváhagyja Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatát – értesült a Népszava. A lap szerint erről a jövő heti utolsó kormányülésen születhet végleges döntés.
A koncepció az alap- és középfokú végzettségűeknek e két alkalommal együtt átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasol.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán azt mondta a lapnak, hogy a közelmúltban többször egyeztettek a bérfejlesztésről az államtitkárral, és bíznak abban, hogy a januári, a korábban már jelzett 10 százalékos orvosi béremeléssel együtt a szakdolgozók is megkapják a maguk első lépcsőjét.
E nélkül a szakdolgozók jelenlegi 27 százalékos béraránya 22 százalékra esne az orvosokéhoz képest.
A MESZK elnöke hozzátette, a jövő év elején minimum plusz 30 százalékra lenne szükségük, amellyel nemcsak megőrizheti az egészségügy más ágazatokkal szemben a versenyképességét, de ekkora emeléssel még egy kis előnyt is szerezhetnek.
Néhány napja a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) levélben kért tájékoztatást Pintér Sándor belügyminisztertől a konkrét béremelések üteméről, ám egyelőre nem kaptak választ. A szervezet elnöke, Soós Adrianna azt mondta a lapnak, hogy egyre nagyobb a bérfeszültség, és egyre nehezebben viselhető el, hogy a szakdolgozók fizetései ennyire lemaradnak az orvoskollégáikétól.
Az egészségügyi törvények módosítása a szakdolgozók terheit is növeli, az érintetteknek például vállalniuk kell a kirendelhetőséget is, és a jelenlegi magas infláció mellett több műszakot vállalva sem tudnak megélni a fizetésükből. Ezért egyre több dolgozó mondja fel az úgynevezett önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződését és sokan döntenek úgy, hogy elhagyják a szakmát.
Egészségügyi átalakítás: 4500 orvos hajlandó letétbe helyezni a felmondását
A Belügyminisztérium anélkül nyújtotta be az egészségügy legújabb átalakításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, hogy kíváncsi lett volna a betegek véleményére. A Magyar Páciensek Kamarája elfogadhatatlannak tartja az eljárást.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.