Tovább csökkent az Európai Unió inflációja, a decemberi 10,4 százalékosról 10 százalékra – közölte az Eurostat. Az inflációs csúcsot még tavaly októberben érte el az EU, az akkori 11,5 százalékról a harmadik egymást követő hónapban tudott csökkenni.

Persze az egyes országok között jókora eltérések lehetnek – és itt kezdődnek a rossz hírek Magyarország számára. Ha ugyanis államonkénti bontásban nézzük meg az inflációt, akkor azt látjuk, hogy tavaly november és december után most már zsinórban a harmadik hónapban a magyar a legnagyobb infláció. Nem is kevéssel vagyunk mindenki más fölött: az EU második legnagyobb drágulása a lettországi 21,4 százalékos, a magyar mutató viszont már 26,2 százalékra nőtt (az Eurostat egy kicsit más módszertannal dolgozik, mint a KSH, a magyar statisztikai hivatal 25,7 százalékot hozott ki).

Az EU 27 tagállama közül 24 már túl van a saját inflációs csúcsán, csökkenőre váltott a drágulás üteme. A kivétel három visegrádi állam: a magyar helyzetet nap mint nap tapasztaljuk a saját bevásárlásainkon, Csehországban egy meglepően nagyot ugrott az infláció, Szlovákiában pedig matematikailag most van a csúcs, de ha az ezrelékpontok apró változásaitól eltekintünk, jobb azt mondani, hogy három hónapja egy szinten állnak. Decemberről januárra nőtt az infláció még az Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Ausztriában, Franciaországban és Spanyolországban is, de ezeken a helyeken még a mostani gyorsulás ellenére is kisebb az infláció, mint néhány hónapja volt.

Visszatérve a visegrádiakra: hiába nőtt a cseh és a szlovák infláció is, ha egymás mellé tesszük az elmúlt hónapok folyamatait, nagyon látványos, hogy mennyire kilógunk innen, a magyar drágulás sokkal csúnyább, mint a környékünk bármelyik országáé. Grafikonon a következőképp néz ki a regionális középhatalmi státuszra vágyakozó Magyarország és a hozzánk hasonló környékbeli államok helyzete:

„Látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, levegőért kapkod” – mondta Orbán Viktor tavaly júliusban. A kormánypropaganda egyébként is minden erejével próbálja elhitetni azt, hogy Nyugat-Európában alig tudnak miből enni és fűteni az emberek. Mindez egymással és Magyarországgal összehasonlítva a következőt jelenti:

Az egész EU, azon belül is főleg Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb problémája most az élelmiszerdrágulás – nincs olyan ország az unióban, ahol ez 10 százalék alatt lenne. Ráadásul az élelmiszerinfláció az, amely elől lehetetlen elmenekülni, mert ételt mindenki kénytelen venni. Országonkénti bontásban ez a helyzet:

Az energiaárak növekedésében viszont kicsit meglepő lehet, de Magyarország épp nem került be az uniós Top5-be. (Az Eurostat ezen a ponton a háztartási energiát és a tankolás költségeit egyben számolja.) Itt az is segítséget jelentett, hogy a január melegebb volt, így aztán a magyar szabályozás szerint sokkal többen fértek be az alacsonyabb árat biztosító fogyasztási szint alá. Persze ez is jókora drágulás volt az uniós átlaghoz viszonyítva, hát még ahhoz képest, hogy már vannak olyan országok is, ahol olcsóbb az energia, mint 2022 januárjában, a háború kitörése előtt volt.

Az Eurostat kiszámolta csak az eurózóna országaira azt, hogy miből állt össze az infláció. Ezekben az államokban összesen 8,6 százalékos volt a januári áremelkedés, ebből 2,9 százalékpontot magyaráznak az élelmiszerek, 2,2 százalékpontot az energia. 1,8 százalékpontot ad az eurózóna inflációjába a szolgáltatások drágulása, 1,7-et pedig az ipari termékeké.