Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
“A farkasok szabadsága gyakran jelent halált a bárányoknak” – írta Isaiah Berlin filozófus a huszadik században. Ami szabadság az egyiknek, az a szabadság hiánya a másiknak, vagyis nem lehet abszolút szabadság a társadalomban – vonja le a tanulságot Stiglitz, aki hozzáteszi, hogy a nagy médiaplatformok szennyezhetik azt az információs világot, amelyben élünk.
Ezek a platformok sok milliárd dolláros hasznot húznak ebből. A high-tech óriások azokat a törvényeket használják ki, melyeket a kilencvenes években azért hoztak, hogy fejlesszék a digitális világot. Az amerikai legfelső bíróság most tanulmányozza ezeket a törvényeket, és a világ más államaiban is vizsgálják azt, hogy a platformokat felelőssé tegyék azokért a tartalmakért, melyeket közzétesznek.
Mit jelent a szabadság a gazdaságban? Az éhező, aki mindent megtesz a túlélésért, az nem szabad ember. A szabadság azt jelenti, hogy ki tudjuk bontakoztatni a bennünk rejlő lehetőségeket. Ha egy társadalomban nagyon sok ember számára nincs meg ez a lehetőség, akkor az a társadalom nem teljesen szabad.
Közösségi beruházásokra van szükség ahhoz, hogy valaki kifejleszthesse a benne rejlő lehetőségeket: oktatás, infrastruktúra, alapkutatások stb. Ehhez viszont adót kell fizetni. Sokan elkerülik ezt olyan országokban, ahol a gazdagság fontos értéknek számít. Őket rá kell kényszeríteni az adófizetésre, de ez a kényszer a köz javát szolgálja.
A neoliberális közgazdászok tévedése
A neoliberális közgazdászok szabaddá akarták tenni a gazdaságot a szabályozástól és a társasági adótól annak ellenére, hogy sok cég nagyon is jól profitált az állami megrendelésekből. Különben pedig hova jutna az amerikai gazdaság képzett munkaerő nélkül? Mi lenne a jogállammal, ha az nem garantálná a szerződések betartását? Hogy szállítanánk árut, ha nem lennének utak és kikötők?
Az amerikaiaknak eladták a szabad vállalkozás elméletet az elmúlt évtizedekben. Hayek és Friedman szerint a kapitalizmus egyenlő a szabadsággal. Milyen szabadságot jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy a cégnek szabad kizsákmányolnia a munkásait és a fogyasztóit.
Más szabadság felfogást javasol Robert Stiglitz a demokrata pártnak, mely jelenleg hatalmon van Washingtonban. Olyan szabadságfelfogást, melyet a szociáldemokrata és liberális pártok vallanak szerte a világon. Szükség van a szabad piacra, de nem a monopóliumokra! A Big Business túlságosan nagy hatalmat összpontosít a kezében felhasználva a szabadság ideológiai mítoszát – írja befejezésül Robert Stiglitz a Project Syndicate oldalon.
